2020-ban csak az IT-iparnak volt jó éve, avagy amikor a veszélyhelyzeti intézkedések megdöntik a Facebookot, és hiánycikk lesz a laptop

Amikor ezt a posztot írom, tizenegyedik hónapja dolgozom home office-ban, és negyedik hónapja nem találkoztam “élőben” olyannal, aki nem családtagom, kasszás vagy orvos. A netforgalmam jócskán megnőtt, hisz nem csak a munkához használom, hanem ahhoz is, hogy barátokkal és családtagokkal videochateljek, esténként streamelem a filmeket és így tovább. És jól látszik, hogy nem vagyok ezzel egyedül…

Kezdjük a közhellyel: 2020-ban online felületre költöztek a mindennapjaink, olyan átállási folyamatokat kellett szó szerint napok alatt lebonyolítanunk, ami rendszerint évekbe telik.

  • Tavasszal százezrek kezdtek otthonról dolgozni, ami nem csak az adatforgalmat dobta meg, de például a wc papírral együtt sok helyen a laptop is hiánycikké vált.
  • Miközben a plázák, üzletek, éttermek kiürültek és bezártak, az online piacterek, webshopok, ételrendelő szolgáltatások forgalma az égbe lőtt.
  • Az iskolák átálltak a távoktatásra, aminek aztán semmilyen szinten nem voltak adottak a feltételei – mi magunk is segítettünk távoktatási rendszereket kiépíteni, erről írtunk is egy nagyon részletes esettanulmányt.
  • A tágabb családdal, barátokkal sokszor inkább neten és telefonon tartjuk a kapcsolatot ahelyett, hogy személyesen találkozzunk.
  • És persze 8 után mégis mit csinálnánk, ha nem csak minden zárva, de az utca is tiltott terep? Marad a streaming és a videojáték.

Az éves forgalmi statisztikában rögtön rá is tudunk mutatni olyan eseményekre, mint a tavaszi és őszi lezárások bejelentése.

Az első kiugrást mindjárt érdemes kiemelni. Március közepén nem kicsit volt kaotikus a helyzet – még nem tudtuk, lesz-e lezárás, bezárják-e az iskolákat, ki megy home office-ba és ki nem. A teljes bizonytalanságnak köszönhetően Orbán Viktor március 18-i beszédét nyilván kiemelt érdeklődés övezte.

A hiba ott csúszott be, hogy a bejelentést Facebook live videóban tette meg a miniszterelnök, viszont mivel azt több, mint 200 ezren nézték egyszerre, a videó akadozott, a miniszterelnök oldala is alig-alig töltött be, és az a pár szerencsés, akikhez eljutott a feed, azt nézhette, ahogy a kormányfő hang nélkül, egy teljesen néma videóban beszél komolyan a kamerába.

A hirtelen forgalomnövekedés szabad szemmel is jól látható volt a forgalmi kimutatásban, Orbán beszéde délután 3 és 4 óra között nagyobb forgalmat generált a magyar interneten, mint az esti, legforgalmasabb csúcsok szoktak.

Hasonló csúcsokat világszerte produkáltak az első radikális intézkedések, Észak-Olaszországban például így nézett ki a netforgalmi statisztika aznap este, amikor az első karantént elrendelték:

Mindennek ellenére nem nőtt akkorát a teljes adatforgalom, mint az várható lett volna. Nyáron például, az első és második hullám között már a trendnek megfelelő ütemre állt vissza a növekedés, hogy aztán az év végére megint érezhetően nagyobb legyen a forgalom a vártnál.

Az év első felében nem csak az adatforgalom ugrott meg, de a hívások száma is, miközben negyedével kevesebb SMS-t küldtünk, és persze a roaming forgalom is elpárolgott.

Az tehát, hogy az irodai hálózatokból a munkavégzés a közös hálózatra költözött majdnem a teljes oktatási rendszerrel, illetve a mindennapi kapcsolattartás nagy részével, plusz a szabadidős tevékenységek is nagyobbat harapnak az adatforgalomból mostanra, ugyan meg-megdöccentette a magyar gerinchálózatot, de megingatni nem tudta. 

Ez annak is köszönhető, hogy adatforgalomban minden évben jelentős növekedéssel számolnak a szakemberek, és a hálózatokat ennek megfelelően fejlesztik úgy, hogy a kiugrások se tudják azt bedönteni. Tavaly annyi történt, hogy ami csúcsnak számít, az sok hónapban – mondhatni –  az átlagos mindennapi forgalommá vált, de a rendszer kellően rugalmas volt ahhoz, hogy ezt kezelje.

A változást, megugrást egyébként mi magunk is éreztük. A regisztrált domainek száma például az egy évvel korábbi (2018-2019 közötti) azonos növekedéshez képest 16%-ot gyorsult a 2019-2020 közötti azonos időszakban. 

De ez semmi ahhoz képest, ahogy a saját adatforgalmi adatainkban láttuk a márciusi megugrást…

És persze a novembert is megérezték a szervereink…

De voltak a vírusnak ennél érdekesebb hatásai is…

Amikor hirtelen kell otthon digitalizálni

Távoktatási esettanulmányunkban is kitértünk rá, hogy az egyik legnagyobb problémát ezen a téren az jelentette, hogy a diákoknak nem álltak rendelkezésére  a megfelelő eszközök sem ahhoz, hogy be tudjanak csatlakozni.

Ez természetesen a dolgozó felnőtteknél ugyanígy igaz. Épp ezért tavasszal, bár ezt mi magyarok kevésbé éreztük (pedig nagyon is megjelent Magyarországon is a probléma), berobbant a laptophiány is.

Ennek csak egyik oka volt az, hogy cégek ezrei kezdék százával felvásárolni a készleteket, hogy a home office-ba kényszerült dolgozóiknak biztosítani tudják a munkavégzés feltételeit. 

Emellett viszont begyűrűzött egy másik szempont is: az első lezárások Kína tartományait érintették tavaly, márpedig ott nem csak kijárási korlátozásokkal dolgoztak. Egész tartományokat zártak le hermetikusan hónapokra, ami persze azt is jelentette, hogy az ottani gyárak nem vagy alig-alig termeltek, a szállítmányok elapadtak.

Ez vezetett oda, hogy az Egyesült Államokban tavaly év elején nem ment ritkaságszámba, hogy ha új laptopot próbált valaki rendelni, több hónapos szállítási határidőkkel találkozott.

A termelés persze azóta visszaállt, így a kínálat fel tudott zárkózni a kereslethez, ami pedig az első nagy rohamok után már nem helyezett akkora nyomást a szektorra. De a laptop- és PC-gyártóknak az ilyen nehézségek ellenére is nagyon jó évük volt: a számítógép-eladások 6 éves csúcsot döntöttek A HP, a Dell vagy épp az Apple részvényei pedig ezzel párhuzamosan brutálisan erősödtek.

Mindezt úgy, hogy az elemzők korábban a tavalyi évre a laptopeladások 4-12 százalékos visszaesését várták

Érdekes a Google találati listáját nézni, ha mondjuk a PC-piac teljesítményét nézzük, és figyelni, hogy változnak idővel a headline-ok…

Április: Szakadékba zuhantak a számítógép-eladások (Bitport)

Július: A járvány miatt nőttek a PC-eladások (Computerworld)

Október: 10 éve nem nőtt ekkorát a PC-s piac (PC World)

Január: Rég nem látott növekedést produkált a PC-piac (IThon)

Összességében ez a hirtelen, szükségszerű digitalizációs igény jót tett az IT-iparnak. Nem csak a hardvergyártók erősödtek meg, de például a felhőszolgáltatsoknál is milliárdokban mérhető pluszt hozott a vírushelyzet.

Egy válságot valaki mindig megnyer

Tavaly a technológia volt ez a nyertes, még ha nem is minden nehézség nélkül. Még ha a hardverek piaca nem is tudja majd fenntartani a lendületet, az online, felhőalapú szolgáltatásoknál megmarad az előny, amit tavaly szereztek, ez egészen biztos.

Egy-másfél év kvázi bezártság alatt jelentősen meg tudnak változni az alapvető szokásaink is, és nem valószínű, hogy ha ennek az egésznek egyszer vége lesz, nem zuhan vissza a járvány előtti szintre a netfogyasztás.

Egy biztos: a gerinchálózat nem csak azt bizonyította, hogy rendkívüli helyzetekben is képes kezelni, ha hirtelen életünk minden területén rá kell támaszkodnunk, de egyben nyilvánvalóvá vált az is, mennyire nem boldogulnánk nélküle.

Olvasd el ezeket is:

Kommenteld meg jól:

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .