Akkor tudjuk, hogy az AI megérkezett a társadalomba, és nem csak a bizniszbe, ha már a kilencven éves nagyszüleid kérdezgetik, hogy mi az – ütötte fel a második napot az Intel egyik vezetője. És mivel épp egy hete mutogattam nagymamámnak a ChatGPT-t, azt hiszem igaza lehet. De volt itt azért újgenerációs domainnév keresés, fordítószoftver-forradalom, és megszólalt maga az AI egyik atyja is, úgyhogy olvass bátran tovább a Cloudfest második napjának közvetítésébe.

Kezdjük mindjárt a nap egyik legérdekesebb előadásával, amit a Verisign hozott az Academy részbe: Sameer Thakar termékmenedzsert küldték el a Cloudfestre, hogy arról beszéljen, hogyan segít nekünk az AI jobb és jobb domain neveket választani.

Mindjárt az elején sajnos el kell mondanom, hogy a megoldás, amit hoztak, bár letisztultságában nagyszerű, magyar nyelven (még) nem elérhető. Ha elérhető lesz, azt tőlünk tudjátok meg először.

Nézzük a konkrétumokat.

Már előbb megyünk TikTokra, mint saját weboldalra

A domain nevekről szóló előadásokban számtalanszor visszaköszön a konferencián, hogy a domain nevek nem valami olyan koncepció, ami felett eljárt az idő, sőt, egyre fontosabbá válnak, mégpedig azért, mert összekötik egy vállalkozás online tevékenységét platformokon átívelően.

Mit jelent ez magyarul?

Azt, hogy a választott neved és ezzel együtt domain neved mára egy olyan fix pont, egy olyan azonosító, ami nem csak a weboldaladat jelöli, hanem beazonosít a közösségi felületeken, a kripto pénztárcádban, és már sok AI szolgáltatásnál is.

De a Verisign azt látja, hogy megváltozott, jobban mondva megfordult az, ahogy domain nevet választunk. Míg korábban a “domain first” megközelítés volt domináns (választasz és regisztrálsz egy domaint, aztán jön a weboldal, majd a közösségi média és egyéb tevékenység, amit a brand alól növesztesz), addig ma az “online presence first” kezd jellemzőbbé válni – először jön a tartalomgyártás, a social, és ha megerősödött a brand, sokan csak akkor regisztrálják be a domaint.

Már persze, ha még szabad…

Álljunk meg egy kis kitérőre, amíg behozom a releváns számokat Simon McCalla, a Team Internet egyik igazgatójának előadásából, ha már a domainekről meg az elérhetőségükről beszélgetünk.

• 2023 végére globálisan elértük a 359 millió beregisztrált domaint, évi 1,5%-os növekedéssel.
• Ezek közül 138,3 millió a nemzeti végződések (ccTLD-k) alá esik, itt 4%-os az éves növekedés.
• 31,8 millió domaint regisztráltak máig az általános végződések (generikus, avagy gTLD-k) alá, éves 15,9%-os növekedéssel.
• A gTLD-knél a regisztrált domainek 53,2%-a a legnépszerűbb tíz végződéshez van kapcsolva.
• Mára már több mint 50 földrajzi, városi domain működik. (A .budapest elméletileg az egyikük..)

Szóval, ha ennyi a foglalt domain…

Azt hihetnénk, hogy ez problémás, de ha az AI-asszisztált domain választásra fókuszálunk, akkor kifejezetten szerencsés fejlemény. Miért?

Azért, mert ahogy azt már számtalanszor átvettük, az AI hozott anyagból dolgozik.

A “domain first” esetben annyit tud csak rólad, ha segítségért fordulsz hozzá, amennyit aktívan elmondasz: ki vagy, mivel foglalkozol mi a célod, egy igencsak korlátozott információhalmazt.

Na de az “online presence first”? Az az AI-aranybánya.

Gondolj bele, mennyi információból dolgozhat az AI, ha beadagolod neki az évek alatt felgyűlt Facebook, LinkedIn, Twitter, Pinteres posztjaidat, YouTube videóidat…

…és itt most MEGINT teszünk is egy kitérőt.

Az Intel egyik munkatársa a nap folyamán megosztotta velük, hogy jelenleg a teljes netforgalom mintegy 82%-át a videók teszik ki, többnyire a streamelés, a videómegosztók, TikTok és így tovább.

Eddig nem volt olyan eszközünk, ami a videót úgy értette volna, mint az írott szöveget, erre még a speech-to-text alkalmazások is alkalmatlanok voltak. Nem véletlen, hogy a SEO-ben például az egyik legrégebbi tanács, hogy ha videót töltesz fel az oldaladra, blogodba, mindenképp mellékelj hozzá szkriptet vagy legalább kivonatot, különben a crawlernek fogalma nem lesz, mit lát.

Ez önmagában nem fog változni a nagyon közeli jövőben, az viszont igen, hogy most már képesek vagyunk a videókat “megetetni”, feldolgoztatni az AI-al, ami “megérti”, össze is foglalja, kontextusba helyezi azt. A Google crawlereit átállítani a trillió órányi elérhető online videó értelmezésére értelmetlen volna, meg kéne hozzá nagyjából egy fúziós erőmű, hogy egy olyan adatközpontban égve tartsa a lámpát, ami ezt lehetővé teszi. 

Te magad viszont mostantól könnyen kivonatolhatod a videóidat, és könnyen meg is értetheted olyan asszisztensekkel, mint mondjuk a Verisigné, ami ez alapján további adatokat szerez rólad. És ez mind nem csak bullshit, mert a Cloudfesten ezt élőben láttuk demózva, a Beewant élőben értelmeztetett nekünk videókat egy AI segítségével, ott helyben.

Vissza a domain nevekhez, mert erről még külön cikkben írunk majd.

A gép a lelkedbe lát, és kivesz belőle egy domaint

Mielőtt rátérnénk, hogyan fogsz a jövőben domaint választani, nézzünk rá arra is, hogy működnek a nagy nyelvi modellek (LLM).

Mint azt már tárgyaltuk, a “mesterséges intelligencia” jelen formájában nem “érti” a nyelvet, a beszédet, hanem matematikailag modellezi. Minden szóhoz több ezer vektort rendel, ez alapján határozza meg egymáshoz való viszonyukat. Például tudja, hogy a király közelebb áll a férfihez, mint a nőhöz, a királylány a fiatalhoz, mint az időshöz és így tovább. Az OpenAI szavanként több mint 3000 ilyen vektorral dolgozik. Ebből áll össze a szöveg, amit a ChatGPT-től visszakapsz.

Ahol a vektorok nagyon hasonlóak, ott az AI tudja, hogy hasonló értelmű szavakról, szinonimákról lehet szó, ezért aztán viszonylag könnyen ajánl neked alternatívákat.

Itt érkeztünk meg a Verisign megoldásához, amit bemutattak a Cloudfesten. Mondjuk, beírod neki, hogy a te ideális, kívánt domain neved az, hogy

PetiVegaPalacsintázója.hu

(Itt kell újra megjegyeznem, hogy bár 14 nyelven tud a cucc, magyarul sajnos még nem, de a példa legyen magyar.)

Ez alapján a NameStudio szétbonja neked a domaint, és alternatívákat ajánl minden elemére, például:

• Peti helyett Péter, Peter, Petya, Pete stb.
• Vega helyett Vegán, Mentes, Vital stb.
• Palacsintázó helyett Pékség, Étterem, Palacsintakuckó stb.
• .hu helyett több mint 1400 domainvégződés.

És mindezt úgy, hogy figyelembe veszi ugyebár minden korábbi online tevékenységedet, amit megadtál neki.

Ó igen, és eközben valós időben csekkolja, hogy az ajánlott alternatívák különféle kombinációi foglaltak-e a WHOIS adatbázisban.

Tehát a rendszer…

• a saját preferenciáid alapján,
• a korábbi online tevékenységedet figyelembe véve,
• az elérhetőséget is figyelve,
• nyelvileg releváns variációkat ajánl neked.

Hát így fogsz a következő években domain nevet választani, ha a Verisign befejezi az átültetést végre a mi nyelvünkre is. Apropó, nyelvi átültetés…

Az AI fordítók piacot nyitnak neked

Nyergeljünk át egy másik, a mindennapokban hasznos AI-alkalmazási területre, a fordításra.

Wilfried Beeck, az ePages vezérigazgatója egy Steve Jobs idézettel indított: az Apple néhai vezére annak idején egy 1996-os Wired interjúban többek között úgy próbálta elmagyarázni a publikumnak egy interjúban, mi is az az internet, hogy úgy fogalmazott: “az Internet kiiktatja a közvetítőket”.

Mára ez egy egészen új formát öltött – az Amazon, a Shein, a Temu éppen annyira kiszorítják a “közvetítőket”, hogy nem csak megfojtják a kisvállalkozásokat, de a Temunál például még viszonteladóként sem regisztrálhatsz.

Persze a gigászok belépése nem jelenti feltétlen minden online kisvállalkozás halálát – az életben maradáshoz viszont nem csak kiváló termék kell, azt kommunikálni is kell, ideális esetben a lehető legszélesebb piacnak.

És itt lép be az a problémakör, hogy Európára például hiába tekintünk szinte egységes piacként, valójában több tucat kisebb piac együttese, elsősorban a nyelvi korlátok miatt. Az európai országok nagy részében a lakosság csak kisebb része beszél eleve angolul – ha értékesíteni akarunk a legszélesebb elérhető piacon, akkor honosítanunk kell a tartalmainkat.

AI nélkül ez ugye úgy nézett ki eddig, hogy

• Leduplikáltad a lefordítandó aloldalakat, termékoldalakat, tartalmat,
• Elkezdted magad lefordítani, akár Google fordítóval, rengeteg munkát és időt befektetve, vagy pedig
• Megbíztál egy profi fordítót vagy ügynökséget, rengeteg pénzt befektetve.

És itt jön a képbe az AI, egészen pontosan a DeepL.

Wilfried a saját, személyes weboldalán élőben mutatta be, hogy mennyire meggyorsítja a folyamatot az AI-alapú, a korábbiaknál sokkal pontosabb fordító, pláne, ha integrálva van – ott a színpadon belépett az adminfelületbe, kért a közönségtől egy nyelvet, leduplikálta egy termékoldalát, lefordíttatta, majd pár perc alatt kijavított pár hibát, és el is készült a fordítás.

Nem tudunk vele vitatkozni, a DeepL brutálisan sokat segít a mindennapi fordításban is, az olyan kisvállalkozásoknak pedig, akiknek idejük vagy tőkéjük nemigen lenne profi fordítást csinálni, gyakorlatilag ingyen-tálcán nyújt komplett új nemzeti piacokat.

Hosszabb távon persze ehhez nem árt a megfelelő végződésű nemzeti domain sem – aminek a kiválasztásában segíthet például a fent boncolgatott NameStudio, de most maradjunk az AI témájánál, a nap utolsó beszélgetésében ugyanis “a modern mesterséges intelligencia atyját” ültették elénk, hogy ugyan lamentáljon már egy kicsit arról, mi történt az elmúlt másfél évben.

Megépítem az új Einsteint

Jürgen Schmidhuber fiatalkorában először tudós, pontosabban fizikus akart lenni. Einstein volt a példaképe, és arra vágyott, hogy hozzá hasonlóan az Univerzum legnagyobb rejtélyeit tárhassa fel. Hamarosan azonban másfelé kezdett gondolkodni, egy egészen más típusú rejtély kezdte izgatni – vajon meg tudna-e építeni egy új, mesterséges Einsteint?

Jürgen természetesen az emberi agyat vette alapul, a neurális hálózatokat kezdte tanulmányozni, majd később apránként mesterségesen rekreálni.

Azt vizsgálta, hogyan hatnak az agyunkra a külső behatások, hogyan változik a neutronok szövedéke ahogy tanulunk, hogyan hat egymásra a cselekvésért és az észlelésért felelős hálózatok mindennapi összjátéka és vetélkedése.

De persze Jürgen is belefutott egy idő után abba a problémába, amibe Vasember faterja: lekorlátozta korának technológiája. Az elmúlt időszak robbanásszerű fejlődését, a generatív AI előretörését az tette lehetővé, hogy végre a rendelkezésünkre áll a megfelelő számítási kapacitás az irgalmatlanul nagy adathalmazok feldolgozásához.

Jürgen magabiztosan állítja, hogy hamarosan egy egyszerű mobiltelefonban is akkora teljesítményt látunk majd, mint az emberi agyban, és ahogy a technológia olcsóbbá és elérhetőbbé válik, az óriáscégek sem tudják majd megőrizni az AI-fejlesztési monopóliumaikat.

A fentiekre hozott egy egyszerű példát: annak idején egy ismerősének volt egy Porchéja, amiben a legmenőbb, legextrább funkció az volt, hogy volt benne egy műholdas telefon, amivel bárkit fel tudott hívni akár menet közben is. Ehhez képest ez ma már mindenkinek egy természetes, magától értetődő jelenség.

A monopóliumokat pedig már csak azért is nehéz lesz fenntartani, mert az AI-fejlesztésben a legtöbb technológia nyílt és nyilvános, kevés a valódi titok, a korlátozó erő még mindig kizárólag a technológiai kapacitás.

Az AI-t elfogadni nem kell félnetek jó lesz

És végül nyilván rákanyarodtunk a félelmekre is. Na nem a robotapokalipszisre, a Cloudfest laza, de nem bohóckodni jött ide tizenegyezer technológus. 

A pragmatikusabb jellegű félelmekről hallottuk Jürgent beszélni, mint hogy “az AI elveszi az emberek munkáját” – amiről ő is úgy vélekedik, hogy ez részben igaz, de nem jelent semmi újat. A technológiai fejlődéssel, egy-egy új találmánnyal mindig szűntek meg bizonyos szakmák vagy munkakörök – és ennek nyomán azonnal újak jöttek létre.

“Egy sor új szakma jön majd létre, amivel ugyanúgy pénzt kereshetünk, miközben az AI elvégzi helyettünk a fáradságos munkát.”

Ezt erősíti Jürgen véleménye egy másik problémás kérdésről is: amikor eljön az a pont, hogy az AI-ok már nem csak az emberek által létrehozott tartalomból tanulnak, hanem ahogy egyre több és több AI-generált tartalom kerül ki a netre, előbb-utóbb a saját farkukba harapnak, és kisebbségbe kerül az emberi tudás a forrásban.

Szerinte egyrészt már csak ezért sem vehető ki az ember a folyamatból, ellenőrzésre a belátható jövőben mindig szükség lesz az AI munkája felett. Ezzel együtt szerinte is el fogjuk érni azt a pontot, amikor, ha nem is valódi kreativitásra tesz szert az AI, de képes lesz azt hitelesen imitálni.

Amikor elérjük ezt  a pontot, amikor nem az “ezt ezerszer hallottam” típusú zenéket generálnak, amikor tényleg újszerűnek tűnő ötletekkel állnak elő – akkor létrehozhatjuk az új, mesterséges Einsteint.

Mindez persze, mint mondja, aggasztónak tűnhet…

“Az AI minden elképzelhető területen okosabb lesz, mint az ember, és ami most még nem működik jól, az is fejlődni fog…Mindez talán ijesztőnek látszik. De egyáltalán nem az. Minden rendben lesz.”

– így zárt az AI egyik atyja, derűs félmosollyal, és ezzel zárjuk az első nap közvetítését mi is.

Esetleg még egy hangulatképpel az esti koncert előtti pillanatokról a Colosseóból…