Az elmúlt néhány évtized talán egyik legnagyobb találmánya az a globális számítógépes hálózat, mely felhasználók milliárdjait kapcsolja össze nap mint nap. Lehetővé teszi, hogy tőlünk több ezer kilométerre élő ismerőseinkkel is valós időben kommunikálhassunk, és teljesen új alapokra helyezi a szórakozást, az oktatást és a munkavégzést. 

Az internet az elmúlt évtizedekben lényegesen megváltoztatta mindennapi életvitelünket, és új frontot nyitott a tudományok és különböző tudományágak rohamos fejlődéséhez. De vajon mi lett azokkal a tudósokkal, akik a ma ismert és milliárdok által használt hálózat kifejlesztése és széles körben való elterjesztése mögött álltak? Mit csinálnak most azok az emberek, akik a mi otthonainkba is segítettek eljuttatni a világhálót? 

Ebben a cikkben utánajárunk annak, mi lett azokkal, akik feltalálták és kifejlesztették a modern internettechnológiát, vagy ötleteikkel és tevékenységükkel aktív részt vállaltak annak rohamos ütemű fejlődésében!

Az Internet Hírességeinek Csarnoka

A ma ismert és használt modern internettechnológia megalkotásában rengeteg mérnök, fejlesztő és programozó vett részt, akiknek a nevét az Internet Society (ISOC) által alapított Internet Hall of Fame, azaz az Internet Hírességeinek Csarnoka őrzi. A díjat az ISOC 2012-ben, huszadik évfordulójának alkalmából alapította azzal a céllal, hogy elismerje azoknak a szakembereknek az előremutató munkáját, akik jelentős mértékben hozzájárultak a globális internet fejlődéséhez és előmozdításához.

Az első körben 33 olyan tudós, mérnök és politikus került be a hírességek közé, akik sokat tettek azért, hogy az internet létrejöjjön, fejlődjön és széles körben elérhetővé váljon az emberek számára. Egy dolog köti össze őket, mégpedig az, hogy hatalmas lelkesedéssel végezték azt a munkát, amelynek révén az internet azzá vált, ami napjainkban. Az emberek milliárdjait összekötő kommunikációs hálózattá, ami a gazdasági és tudományos fejlődés egyik legnagyobb előremozdítója. 

Azokat, akik nagyban hozzájárultak az internetelérés kiterjesztéséhez, az ISOC az Innovators, azaz az újítók, úttörők kategóriába sorolja. Ilyen figura többek közt Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója, vagy Linus Torvalds, a Linux fejlesztésének elindítója és jelenlegi vezetője is. De a hírességek közt olyan nevekkel is találkozhatunk, mint Al Gore, egykori amerikai elnök, aki sokat tett annak érdekében, hogy az internet széles körben elterjedtté válhasson.

Tim Berners-Lee, a kétszeres lovag

Az internet történetének egyik legfontosabb alakja Sir Timothy John Berners-Lee a Világháló (World Wide Web), pontosabban a HTML nyelv, a HTTP protokoll és más technológiák kifejlesztője. 

Berners-Lee az 1994-ben alapított World Wide Web Consortium elnöke. Azé a szervezeté, mely a Web további fejlődésében talán a legnagyobb szerepet vállalta magára az elmúlt évtizedek során. Ennek különböző vállalatok is tagjai, melyek célja az, hogy az internet minőségét különböző sztenderdek és ajánlások (például 1996-ban például a CSS) elkészítésével javítsák. 

Berners-Lee nevéhez fűződik a világ első weboldalának elkészítése, melyet a CERN munkatársaként tervezett. Az oldal először 1991. augusztus 6-án vált elérhetővé a http://info.cern.ch/ címen, és magáról a Világhálóról, a böngészők használhatóságáról, a webszerverek létrehozásáról, és általánosságban az internet mibenlétéről szólt. 

Berners-Lee napjainkban az Inrupt cég technikai igazgatója, a Solid nevű keretrendszer megálmodója és annak első számú fejlesztője. Mindezek mellett pedig két lovagi cím tulajdonosa, hiszen az Order of Merit, és a Brit Birodalom Rendje egyaránt lovaggá ütötte az emberiség és a társadalom szempontjából fontos, innovatív tevékenységének köszönhetően. 

A fejlesztő nem nézi jó szemmel, hogy találmányát napjainkban olyan célokra használják, mint a fake news és a politikai dezinformáció terjesztése, valamint a nemzetek közti, virtuális terepen vívott hidegháború. Sir Berners-Lee úgy vélekedik, hogy az internet – az atombombához hasonlóan – rossz kezekben akár a világ pusztulásáért is felelős lehet. Ennek egyik előjele a napjainkban egyre inkább centralizálódó, néhány világvállalat kezében összpontosuló irányítás. 

Azonban a kétszeresen lovaggá ütött fejlesztő úgy vélekedik, hogy a Világháló még megmenthető, és újra egy, az emberiség érdekeit szolgáló, demokratikus platformmá alakítható. Ennek egyik kulcsát pedig az általa megalkotott keretrendszerben, a Solid-ban látja, mely alapjaiban változtathatná meg a jelenlegi internet működését. Berners-Lee legfőbb célja a személyes adatok védelme, és az, hogy a visszaadja a kontrollt az embereknek az általuk gyártott tartalmak és személyes adataik felett. A Solid egy nyílt forráskódú keretrendszer, melynek fejlesztése napjainkban is aktívan zajlik.

A nyílt forráskódú megoldások úttörői: Linus Torvalds és Mitchell Baker

Az internet rohamos fejlődéséhez nagyban hozzájárultak a nyílt forráskódú megoldások, melyek programozók milliói számára tették lehetővé, hogy a netet olyan hellyé tegyék, ahol minden felhasználó megtalálhatja a számításá,t és saját igényeihez igazodva formálhatja a hálózatot.

Linus Benedict Torvalds a népszerű, Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója, jelenleg is egyik fő fejlesztője, a nyílt forráskódú megoldások valódi úttörője. A Linux operációs rendszert mindössze 21 évesen írta, eredményeit pedig azok igen korai stádiumában nyilvánosságra hozta az interneten, ahol ötlete nagyon élénk visszhangra talált. 

Rengeteg programozó azonnal bekapcsolódott a fejlesztésébe. Ilyen módon vált a Linux a bolygó történelmének talán legnagyobb együttműködési projektjévé, mely a jelenlegi high-tech fejlesztőcégek által használt Open Source alapja, és rengeteg egyéb, nagy volumenű újítás előtt nyitotta meg a kaput.

Torvalds az elmúlt évtizedek során megtartotta pozícióját, és továbbra is csak úgy tartják számon, mint a „Linux Planet jóindulatú egyeduralkodóját”, hiszen ő a legfőbb hatóság azt illetően, hogy a szokásos Linux kernelbe milyen új kódok kerülnek beépítésre.

És ha már nyílt forráskódú megoldásokról beszélünk, érdemes megemlítenünk Mitchell Baker nevét is, aki a napjainkban használt, egyik legnépszerűbb böngésző, a Firefox fejlesztéséért felelős projekt, a Mozilla fontos szereplője. A Mozilla Alapítvány létrehozó elnökeként Baker nagyban hozzájárult a nyílt forráskódú internetes alkalmazások legitimálásához. 

A Mozilla piacra lépése előtt ugyanis a nyílt forráskód másodlagos dolognak számított, és az Open Source alapú megoldásokat gyakran csak „kiszolgáló szoftverként” emlegették. A Mozilla azonban megmutatta, hogy rengeteg érdekes ötlet és hasznos fejlesztés származhat a nyílt forráskódra épülő közösségből. 

A Firefox ingyenes és nyitott böngésző folyamatosan növekvő használata bebizonyította, hogy a web nem kötődhet egyetlen céghez és egy operációs rendszerhez, hanem demokratikusan, mindenki számára nyitott és elérhető módon, a piaci versenyt lehetővé tevő megoldásként kell működnie.

Baker végzettsége ügyvéd, napjainkban is a Mozilla Alapítvány, valamint a Mozilla Corporation igazgatótanácsának tagja. 2005-ben a Time magazin beválogatta a világ 100 legbefolyásosabb embere közé.

Az elektronikus levelezés atyja, Ray Tomlinson

Raymond Samuel Tomlinson amerikai tudós, a programozás úttörője. Ő felelős az első e-mail program létrehozásáért az ARPANET rendszerben 1971-ben, ami az internet elődjének tekinthető egyetemközi hálózat volt. Ezt megelőzően elektronikus levelet kizárólag ugyanannak a számítógépnek a két felhasználója válthatott egymással.

Ahhoz, hogy a rendszer megfelelően működhessen, Tomlinson-nak szüksége volt egy olyan karakterre, amely hatékonyan választotta szét a felhasználót a szervertől az e-mail címekben. Ez lett a ma mindenki által ismert és használt @, azaz „at” jel, mely mára funkcióját tekintve túlnőtte magát az e-mailen, és a közösségi médiában, az online csevegésben, valamint a fórumozás során is arra szolgál, hogy mondandónkat különböző felhasználóknak címezhessük, megjelölhessük őket, és felhívhassuk a figyelmüket egy adott üzenetre.

Ray Tomilson nemzetközileg is az e-mail feltalálójaként ismert, ami azért is különösen érdekes, mert a módszert gyakorlatilag az aktuális munkáján kívül,  hobbiból fejlesztette ki, és sem ő, sem pedig a szakma nem vette igazán komolyan. Találmánya nélkül azonban a mai világ mégis elképzelhetetlen lenne. Az első sikeresen elküldött e-mail egyébként mindössze a „QWERTYUIOP” karaktersort tartalmazta.  

Tomlinson óriási hatással bírt tehát a mai, modern kommunikáció kialakulására, neve mégis kevésbé ismeret a netezők körében. Élete végéig programozóként dolgozott, 2016-ban azonban, 74 éves korában egy sajnálatos szívroham miatt eltávozott az internet újítóinak sorából.

A vezeték nélküli adatátvitel úttörői

Ha a napjainkban használt, modern internethálózatról beszélünk, elkerülhetetlen, hogy a vezeték nélküli technológiáról és annak megálmodóiról, úttörőiről is szót ejtsünk. Ma már például a legtöbb háztartás elképzelhetetlen lenne Wi-Fi kapcsolat nélkül, melynek egyik megvalósítója nem más, mint Vic Hayes, a Delfti Műszaki Egyetem tudományos munkatársa.

Hayes-t az IEEE 802.11 szabványú vezeték nélküli helyi hálózatok munkacsoportjának létrehozásában és elnökletében betöltött szerepe miatt egyesek a „Wi-Fi atyjaként” emlegetik. Mielőtt a nyilvánosság ugyanis egyáltalán hallott volna a Wi-Fi-ről, Hayes már meghatározta azokat a szabványokat, amelyek a Wi-Fi-t megvalósíthatóvá teszik. Munkájáért rengeteg elismerést és kitüntetést kapott, azonban túlzás lenne azt állítanunk, hogy a Wi-Fi megteremtéséért egyedül ő lenne felelős. 

A vezeték nélküli adatátvitel egyik legnagyobb alakja ugyanis az ausztrál John D. O’Sullivan, aki 1996-ban szabadalmaztatott egy technikai alkalmazást, mely lehetővé teszi, az adatok digitális hardveren keresztül történő átvitelének hatékonyabbá és eredményesebbé válását. Ez a technológia járult hozzá a napjainkban is használt Wi-Fi rendszer kialakításához. O’Sullivan továbbra is ezen a területen kutat és tevékenykedik. 2019-ben csatlakozott a Morse Micro nevű sydney-i vállalathoz, mely kifejlesztette az újgenerációs Wi-Fi mikroprocesszort, amelyet ma Wi-Fi HaLow néven ismerünk.

A világ legösszetettebb kommunikációs hálózatán rengetegen dolgoztak és dolgoznak a mai napig

Összességében elmondható az, hogy a napjainkban ismert, modern internet-hálózat kialakítása rendkívül összetett folyamat, melyben rengeteg kutató, fejlesztő és híresség vett részt. Ezernyi nevet említhetnénk, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a világháló azzá a hálózattá váljon, amit ma is aktívan használunk. 

Azokról, akik még mindig köztünk élnek, általában elmondható, hogy nem hagyták el kutatási területüket. Közvetlen vagy közvetett módon, de azon dolgoznak, hogy a világháló a jelenleginél is jobb hely legyen, és a digitális adatátvitel a jövőben még hatékonyabbá válhasson.