A KÜRT Akadémia két hónapja indította online komunikációs képzését, melynek ma már a tizedik előadását tartják. Ezen pedig mi is ott ülünk, és a legérdekesebb információkat percról percre megosztjuk veletek!

A délután folyamán Pécsi Ferenc (Soreo.biz), Répássy Zsuzsanna, Siska Mátyás (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kommunikációs igazgatóhelyettese) és Végvári Imre tartanak majd előadásokat. A fő téma: miért és hogyan lett a tartalom a közösségi média és általban az online kommunikáció meghatározó tényezője, milyen a jó és relváns tartalom, és általában miről szól a tartalommarketing.

Részleteket az előadásról itt találtok. És most lássuk előben, mi történik:

***

18:13 – Az előadás végén még arról volt szó, hogy ha viccet csinálnak a cégből nem feltétlen ad okot a beavatkozásra, illetve, hogy gond akkor van, ha a negatívumok a fogyasztóra személyesen is kihatnak. Ezzel le is zárjuk közvetítésünket, hálásan köszönjük a figyelmeteket! Kövessetek minket, hamarosan újabb érdekes írásokkal jelentkezünk! 🙂

18:04 – Rengeteg példát hallunk különféle látványosan kudarcot vallott közösségi médiakampányokról – később írunk nektek erről egy külön bejegyzést, mert nagyon érdekes és tanulságos téma.

17:44 – Előkerült az Oxygen Wellness és a játszóházból kitiltott mozgáskorlátozott kisfiú esete is. Egyértelműen negatív következményei voltak az esetnek, pedig maga az ügy egyáltalán nem volt egyértelmű. Ez is jól mutatja: nem az igazságtartalom számít, csak az, hogy a közösség mit hisz el.

17:28 – Fontos hogy ne csak tisztában legyünk a kockázatokkal, de megfelelően kezelni is tudjuk őket. A mobilplatformok előretörése megváltoztatta a krizisszituációk kialakulásnak dinamikáját: nem feltétlenül kell hibázni ahhoz, hogy kellemetlen szituáció alakuljon ki.

17:23 – Cégként is nagy a kockázata, hogy negatív hatások érnek, például

• Hírnévvesztés belső kockázat miatt
• Hírnévvesztés alkalmazotton keresztül
• Közvetlen támadás a szervezet ellen
• Tudatos visszaélés a szervezet hírnevével
• Trollkodás

Egy brand felépítése évekbe, rengeteg munkába kerül, de pillanatok alatt romba lehet dönteni.

17:21 – Mindez azonban nagy kockázattal is jár: barátainkat, ismerőseinket lecserélhetjük, összeveszhetünk velük, kritizálhatjuk és így tovább. A közösségi médiában nagyon könnyen hülyét csinálhat magából az ember, akár önhibáján kívül is közellenséggé válhat – Siska a nemrég magáról Star Waros szelfit készítő férfit említi, akit egy anyuka pedofilként rakott ki a netre.

17:15 – Siska Mátyás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kommunikációs igazgatóhelyettese Közösségi kommunikáció és kríziskezelés címmel tart előadást. Azzal kezd, hogy elmondja, mekkora ereje van a közösségi médiának, és hogy a globális faluban ma már mindenki itt kommunikál, nem csak ismerőseink, de a márkák, cégek is. A cégeknek ez azért jó, mert közvetlenebbül, szinte ismerősként tudnak bekapcsolódni a kommunikációba, megszólíthatóak, interaktívak, kérdéseket tehetünk fel nekik, amikre válaszolnak is.

16:51 – Most pedig megyünk szendvicsezni. Utána a kríziskommunikációról lesz szó. A kettő között nincs összefüggés.

16:43 – A mémet a “gazdaszervezet” létrehozza, könnyen másolható formában megosztja, és el kell érnie azt, hogy azt továbbadják – ez azonban sok helyen elakadhat. “Úgy kell gondolkodni, ahogyan a kockázati tőkés gondolkodik: tízből 2-3 befektetés megmarad, százból 2 lesz hatalmas siker.” A sok pénztől vagy PR-tól még nem biztos, hogy valami sikeres lesz – ha az emberek nem terjesztik, megbukik, tehát olyat kell adni nekik, ami tetszeni fog, nem rájuk erőltetni. Szintén fontos a platform: olyan helyen publikáljunk, ahonnan könnyebb a terjedés.

16:36 – Hogyan terjednek a mémek? A legtöbb mémgenerátorokkal születik: a sokat látott képekre egyszerűen rárakják a szöveg, és kész is. Sokszor egymással is versenyeznek a népszerűségért. A terjedés fókuszpontjai a YouTube, Facebook, a 4chan, 9gag és hasonló oldalak. Itthon a hagyományos média is gyakran átveszi őket, például az Index, a 444, Cink. A sikert azonban, ahogy a vírusvideóknál, itt sem lehet garantálni.

16:16 – Expoding Whale, Star Wars Kid, a vírustartalmakról van szó. Illetve azok alkalmanként negatív hatásairól: Star Wars Kidnek a videó netre kerülése után el kellett költöznie, nevet is változtatott. Pozitív hatása is lehet azonban: sokan később adakoztak neki, jogász lett belőle, rendbe jött az élete.

16:05 – Megérkeztünk a videómarketing témaköréhez: Gangnam Style, Justin Bieber, milliárdos megtekintés feletti videók. Jól terjedő tartalmak ezek, amelyekkel reklámozás nélkül elképesztő számokat érhetünk el. A videók célja (többek között), hogy szórakoztatóak, viccesek legyenek, az emberek másokkal is meg akarják osztani az élményt.

16:03 – Hogyan kommunikálhatunk, juttathatjuk el az üzenetet közönségünkhöz médiaköltség nélkül? Az orlandói Wizarding World of Harry Potter jó példa erre: a parkot óriásplakátok és más hagyományos marketingeszközök nélkül, blogokkal kezdték reklámozni, és végül 350 millió emberhez jutottak el – lényegében anélkül, hogy költöttek volna a kampányra.

15:58 – Milyen online infrastruktúrát használunk a mémek gyártására és terjesztésére? A LUMAscape ábráját láthatjuk a különféle online marketingeszközökről:

15:48 – Rövid szünet után új előadás kezdődött, most épp a mémekről van szó. Shakespeare és a drámai mókus is mém, tudjuk meg. A mémek onnan erednek, hogy az agy fejlődése során a túlélés és a beilleszkedés egyre több információ tárolását követelte meg (a tigris harap, a mamutot fejbe kell csapni stb.), lényegében ezek az átadott tudásmorzsák voltak az első mémek.

15:15 – Megint videó: a Blendtec Will it blend? sorozatáról van szó, ami a tartalommarketingesek egyik kedvenc példája. A lényeg: a videók megmutatják, hogy a turmixgép király, a ledarált kütyük ára pedig sokszorosan visszajön a hatalmas elérésből.

15:11 – Felix Baumgartner 39 kilométeres ugrása is szóba kerül: a mutatvány költsége 65 millió dollár volt, a médiamegjelenések miatt azonban állítólag három nap alatt visszahozta az árát a Red Bullnak. Az előadás vége nagyon pörgős, lassan elfogy az idő.

15:08 – A tartalomkészítésre ma sok esetben nincs megfelelő kapacitása a vállalkozásoknak. “Egy blog nem kerül sokba, de nem hatékony” – mondja Pécsi Feri, ezzel viszont egyáltalán nem értünk egyet. A blogok hatékonyságáról korábban hosszasan értekeztünk, statisztikákkal is bizonyítottuk, hogy rengeteg hasznuk van.

15:05 – Fontos alapvetés hangzik el: az embereknek elegük van a hirdetésekből, a reklámokkal megszakított tartalom halott, idegesítő, ellentétes hatást vált ki. A nagy cégek képesek rövid idő alatt sok embert elérni, felerősödik a saját média jelentősége.

15:03 – Sok cég azt mondja, mit kínál, nem arról beszél, amit az emberek hallani akarnak, amire szükségük van, amire megoldást keresnek. “Nagyon ritka az az ember aki tudatos és a kasszát keresi egyből, tudja mit akar pontosan”, mondja Feri.

15:02 – “A sima weboldalak közül 12 egy tucat, egyformák, minimális a különbség, nehéz kitűnni.” Ezen segíthet a különböző igények kiszolgálására optimalizált tartalom, ami korban, érdeklődésben szelekcióra ad lehetőséget.

15:01 – A buyer persona is szóba kerül: nem mindenkire lövünk, meg kell határozni a célközönség(ek)et. Aztán kitalálni, hogy azok akikre lövünk mit szeretnek csinálni, mit olvasnak, hol fordulnak elő és így tovább.

14:59 – A videó célja a bizalomépítés, hogy a kamionokat könnyű vezetni, biztonságosak – az érzelmekre hat. A kampány rendkívül sikeres, 80 millió megtekintés felett jár.

14:57 – Újabb videó jön: Van Damme spárgája a kamionokkal, nyilván mindenki ismeri – azért belinkeljük, mert valóban epic.

14:55 – A tartalomkészítésre rengeteg lehetőség kínálkozik – sok is, így a legtöbb cég kiszervezi azt, de van olyan is, aki saját emberekkel dolgozik. “Lopni nem szabad”, mondja Pécsi Ferenc, tartalmat átvenni vagy feldolgozni azonban igen. (Igen, mi is éppen ezt csináljuk. 🙂 )

14:49 – Sokféle tartalom kell: Facebook, Twitter, weboldal, blog, esettanulmány, hirdetés, prezentáció, előadás, Youtube, hírlevél, LinkedIn, termékleírás… A sok lehetőség miatt pedig mindenképp szükség van tartalomstratégiára, mely a marketingstratégia, a vállalati stratégia része kell legyen.

14:47 – A vezetők azt várják, hogy a tartalom kattintásokat hoz, ebből pedig vevők lesznek, ez azonban nem így megy. A tartalom érzelmet vált ki, megalapozza a bizalmat, igényt teremt, és így vezet vásárláshoz.

14:44 – Egy Coca-Cola reklámfilmet tekinthettünk meg, amelyben nem direkt a márkáról volt szó. A lényeg, hogy a reklám az érzelmekre próbál hatni, nem akar azonnal eladni. “A vevő a kiindulópont, nem a kampány”, hangzik el.

14:37 – Pécsi Ferenc következik, aki legelőször a tartalommarketing fogalmát igyekszik tisztázni. Szerinte maga a név is megtévesztő, nehezen definiálható fogalomról van szó, amelyet csak körülírni lehet. Legalább 50 definíció kering ma a tartalommarketingről, mondja – ebben igaza is van.

14:29 – Megtudhattuk, hogy a mai eseményről szóló egyik legsikeresebb hirdetés az Akadémia egyik hallgatójának fekete-fehér hirdetése volt, ami igen érdekes a mai korban. Zsuzsanna beszél a Michelin útikalauzról, mint tartalommarketinges megoldásról: a kalauz 125 éve indult, de még ma is rendkívül sikeres. A legfontosabb: a tartalom szórakoztasson és informáljon.

14:24 – Elkezdődött az első előadás, Répássy Zsuzsanna a tartalomról fog beszélni.

14:13 – Még a kezdésre várunk, kis csúszással kezdődik a mai nap. Ilyen jó időben, péntek délután ez nem is akkora csoda. 🙂