Sok helyen látjuk napjainkban, hogy egy-egy cég szerepelteti a weboldalán a számait, s tőlünk is kérdezik rendszeresen, hogy hány szerverünk van, milyen technikát és hálózati eszközöket használunk. Ezeket pedig összehasonlítják a versenytársak által szerepeltetett számokkal.

Ezen összehasonlítások esetében azonban sokszor almát hasonlítunk a körtével. Miért? Mert szervernek lehet nevezni sok mindent:

• Kinevezhetjük az otthoni/irodai használatra tervezett, jobb minőségű alkatrészekből álló PC gépet is szervernek. Ezt nem tiltja semmi. Ha a feladat ilyen, akkor tulajdonképpen nevezhetők ezek is szervernek. A legtöbb cég ezt teszi, s ezért szerepelnek nem ritkán több százas szerverszámok oldalaikon. (Összehasonlításul: az index.hu kb. 200-225 gépet használ. Összesen, ebben a fejlesztés és a mentés is benne van.)
  • Az ilyen gépek ára jellemzően 300.000-500.000 Ft.
  • Fő hátrányuk, hogy egyáltalán nem folyamatos 24 órás üzemre tervezték őket, emiatt a meghibásodások száma jóval magasabb, mint a speciális gépeké.
  • Nincs mögöttük gyártói szerviz háttér sem.
• Illetve vannak a kifejezetten nagy teljesítményű, folyamatos üzemre tervezett, s 0-24 órás technikai támogatással rendelkező gépek is. Kivitel szempontjából ezek lehetnek:
  • Rackes (ilyeneket használunk mi is, de ilyet használ pl. a Google, Facebook vagy az Amazon is), vagy
  • Polcos/álló kivitelűek. (Itthon inkább ezek az elterjedtek, ugyanis jóval olcsóbbak rackes társaiknál.)
  • Főbb gyártók: HP, Dell, IBM, Supermicro, Fujitsu
  • Az áruk pedig 500.000 Ft-tól szó szerint a csillagos égig terjedhet, a bennük dolgozó alkatrészektől és a kiegészítőktől függően.

Mi is rackes gépeket használunk már jó ideje, egészen pontosan 2005-től. (Előtte 2 évig használtunk PC-ből készült gépeket, és álló házas szervereket is. A kezdő gépparkunk akkori értéke 25.000.000 azaz huszonötmillió Ft volt. (Ez mai értéken több, mint 41 millió Ft-ot jelentene.) Néhány kép ebből az időszakból:

Mint látjátok Dell és Supermicro gépekről beszélünk. Neves gyártók termékei. A szekrény alján látható gép volt az első, nem pénzintézet által használt ún. Blade Center Magyarországon. Ez akkoriban még problémát okozott, ugyanis a nagyobb adatsűrűség nagyobb energiafogyasztást, s ezáltal nagyobb hűtési igényt kívánt. Ez 2005-ben még nem volt megszokott, külön termet üzemelt be neki a szolgáltatónk! Íme közelről is ez a masina:

Természetesen napjainkban ezen gépek használata a felhős infrastruktúrában teljesen mindennapos, ahogyan az is, hogy ma már a tizenévvel ezelőtti teljesítményeknél sokkal többet képesek a korszerű gépek kiszolgálni. De mit is jelent manapság az, hogy korszerű, modern egy-egy szerver, illetve hol laknak ezek a gépek?

Kezdjük az utóbbival. A gépek szervertermekben üzemelnek, melyekre igazak az alábbiak (a fontosabbak, a teljesség igénye nélkül):

• Rendelkeznek megfelelő hálózati kapcsolattal az Internet felé, mindezt redundánsan. Külföldi és belföldi irányban is.
• Megvan az igényelt villamos energia (mely nem ritkán több MW itthoni termek esetében is!), ez is redundánsan, több irányból jövő kábelekkel. A szintén védelmi szempontból jelentős szünetmentes áramforrás-mennyiség is megtalálható, illetve nagy baj esetére a teljes energiaellátást akár napokig fedezni képes dízel generátorok is megvannak. Ezen generátorok sajnos itthon elég kevés helyen állnak rendelkezésre, csak a TOP 10-es szolgáltatókra jellemzőek, ugyanis nagyon tőkeigényesek, a nagyobbak akár több száz millió Ft-ba is belekerülnek. Mármint darabja, ugyanis ezekből is kell tartalék.
• A hőmérséklet általában 22 Celsius fok, ettől +- 2 fok eltérés engedélyezett, s pormentes a környezet.
• Biztonsági és portaszolgálat, liftek (ezek a gépek nagyon nehezek!) kamerás megfigyelő rendszer, naplózott beléptetés, néhol fegyveres őrség is megtalálható.

Miután a gépek “szállását” már mindenki el tudja nagy vonalakban képzelni, térjünk vissza a szerverekhez.

Teljesítmény szempontjából ma már nincs különbség a rackes és álló masinák között (ha a darabszámot nézzük csak), azonban a rackes gépek sokkal kevesebb helyet foglalnak, ezért a termekben szűkös négyzetmétereket tekintve jobb adatsűrűségi mutatók jönnek ki a használatukkal. Ezért használ ilyet szinte mindenki, akinek ez a szám fontos, beleértve a piac nagyágyúit is, mint a már említett Google, Facebook vagy Amazon.

Ezen igazi szerverek nagyon fontos jellemzői, hogy minden porcikájuk azt segíti elő, hogy a nap 24 órájában, az év minden napján folyamatosan üzemeljenek, s mindezt hosszú éveken keresztül. (Az első képeken szereplő gépek közül mind kivétel nélkül üzemképes ma is! Persze csak adminisztrációs célokra használunk párat, éles weboldalakat nem szolgálnak már ki. Melyik PC működik rendesen 12 év után? Na ugye. 😀 ) Néhány ilyen jellemző a fontosabbak közül:

• Üzem közben cserélhető alkatrészek (pl. háttértárak)
• Hibajavítós, ún. Registered ECC memóriák
• Clusterezési lehetőség a nagyobb teljesítményért
• Redundáns áramforrásokról való betáplálás
• Redundáns Internet csatlakozás
• Több processzor egy gépben
• Rengeteg memória helyezhető el bennük (akár több TB is!), ezt a PC-k megközelíteni sem tudják.
• stb.

i9-7980XE Extreme Edition CPU:
(Még nem beszerezhető, októberben kezdik a szállítást.)

Órajel: 4,4 GHz

Magok száma: 18 db

Logikai processzorok: 36 db

Cache: 24,75 MB

Busz-sebesség: 8 GT/s DMI3

ECC Memória támogatás: Nem

Maximum hány CPU lehet együtt: 1 db

Maximális memória: 128 GB

A fenti kis táblázatból nagyon jól látható, hogy a PC bázisú “szerverekből” pont az hiányzik, ami egy gépet igazán szerverré tesz: a KAKAÓ.

Ugyanis mint megfigyelhetjük,  sima processzorból egy lehet egy gépben, 18 maggal és 128 GB memóriával, míg ezzel szemben Xeon prociból akár 4 is lehet egy gépben, 96 maggal és összesen 12 TB memóriával. Ráadásul ezeket pofon egyszerű összekötni is, s a teljesítmény tovább skálázódik. A weboldalakhoz pedig a kiszolgálás szempontjából az alábbiak kellenek:

• Számítási teljesítmény (18 mag vs. 96 mag)
• Memória (128 GB vs. 12 TB, ez majdnem 1000-szeres különbség!!)

Ne dőljetek be a beteszek a gépbe egy SSD-t és majd atomerőmű lesz belőle bullshitnek. Egy szervernél régen rossz, ha az adatbázisotokat vagy a fájlokat háttértáron kell keresni. (Ha ott kell, akkor úgysincs sok látogatótok, akkor mindegy milyen a tárhely, akár otthon is elfutna.) De nézzük itt is a számokat:

• SSD sebessége: 654 MB/s (Optimális esetben)
• Memóriasebesség Xeon processzorokkal: 4×85 GB/s=340 GB/s (A procik ugyanis külön kezelik a memóriát is!)

Ez kb. 530x gyorsabb. Szóval az SSD tárhely, ha nem párosul sok memóriával, vagy esetleg pont a memóriára költendő büdzséből vesznek SSD-t, akkor többet árt, mint használ.

Megjegyzendő, hogy a leginkább erőforrás-igényes, ún. BIG DATA adatfeldolgozások közben hibrid háttértárakat használnak: SSD + HDD tárhelyet a lehető legtöbb memóriával. Pont, ahogyan mi is.

Érdekesség, hogy az Apple is Xeon processzorokat tesz a méregdrága, munkára szánt gépeibe. Aligha véletlenül. Ha kíváncsiak vagytok a különbségre, akkor a nyúlcipő felvétele után (e nélkül káros lehet az egészségre a dolog!) cseréljétek ki egy grafikus/fotós/tördelő/stb. munkagépét egy másik márka csúcsmodelljére. Nem kizárt, hogy még a sodrófát is előveszi, s azzal ered a nyomotokba. 😀

Melyikre bíznátok a weboldalatokat? És melyikre bíznátok a weboldalatokat egy jól sikerült kampány alatt, ahol özönlenek a látogatók az oldalra/blogra?

Ugye-ugye. Mégsem mindegy, hogy hány szervere van egy cégnek.

Mi megmondtuk. 😀