Adatvédelmi problémák, esélyegyenlőtlenség a piaci versenyben, és milliónyi kisvállalkozás létbizonytalansága. Belekukkantunk abba, milyen veszélyeket rejthet a rohamtempójú technikai fejlődés, és megvizsgáljuk azt, hogy érdemes-e tartani az IT óriáscégek egyre növekvő hatalmától.

Az elmúlt évtizedben a digitális technológia életünk részévé vált. Olyannyira, hogy talán már el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat internet-hozzáférés és okoseszközök, valamint az egyetlen kattintással elérhető felhőszolgáltatások nélkül.

Míg régen néhány fontos információért előfordult, hogy könyvtárakat és levéltárakat kellett átkutatnunk, vagy épp telefonkönyveket bújnunk, addig ma egy Google keresés is megoldhatja szinte bármilyen problémánkat. Arról már nem is beszélve, hogy a felhőalapú technológiáknak köszönhetően mennyivel egyszerűbbé és kényelmesebbé vált a banki ügyintézés, a vásárlás vagy épp a navigáció. 

Mindez az internetnek és a folyamatos fejlesztések mögött álló tech cégek munkájának köszönhető. Sokan azonban úgy gondolják, hogy ezért a kényelemért a jövőben még komoly árat is fizethetünk. 

Elég lehet például egy szerencsétlen szerverhiba ahhoz, hogy emberek milliói maradjanak világszerte bizonyos szolgáltatások nélkül, ami egyes iparágak esetében millió dolláros nagyságrendű kieséseket is eredményezhet.

De mennyi lehet az esélye egy ilyen incidensnek? És egyáltalán: milyen hatással lehet mindennapjainkra az, hogy a digitális forradalomnak köszönhetően alig néhány világméretű vállalat kezében összpontosul az eszközeink feletti hatalom? 

Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy milyen szempontból lehet problémás az úgynevezett „big tech” cégek uralma, és belepillantunk kicsit abba is, hogy milyen lenne a világ, ha egyik reggel arra ébrednénk, hogy a Google eltűnt a Föld színéről.

A felhőszolgáltatások felemelkedése

Az okoseszközök forradalma magával hozta az igényt arra, hogy fontos adataink a világon bárhonnan, bármikor elérhetőek legyenek. Legyen szó akár munkával kapcsolatos dokumentumokról, akár családi fotókról, a legtöbb dolgot manapság egyszerűen, biztonságosan és legfőképp alacsony költségek mellett tárolhatjuk az interneten. Mindezt anélkül, hogy hordozható merevlemezekre vagy memóriakártyák tömkelegére lenne szükségünk.

De ez még nem minden. A felhőalapú technológiának köszönhetően jóval egyszerűbbé vált a mindennapos ügyintézés és a munka is, hiszen ma már kismillió alkalmazás segít abban, hogy bármit elintézhessünk otthonunk kényelméből, ehhez pedig nincs másra szükségünk, mint egy okostelefonra vagy tabletre, és stabil internet-kapcsolatra.

A pandémiás helyzet pedig különösen nagy lökést jelentett azon a téren, hogy a felhőalapú szolgáltatások a mindennapjaink részévé váljanak. Többségében a nagy tech cégek vívmányai segítettek és segítenek ma is abban, hogy kapcsolatban maradhassunk egymással, és a lehető leghatékonyabban végezhessük munkánkat anélkül, hogy emiatt nap mint nap be kellene járnunk az irodába, és kockára tennünk saját magunk és mások egészségét.

A komfort árnyoldala

Amikor arról beszélünk, hogy a technológiai fejlődés és a világ nagy IT vállalatai egyre komolyabb hatással vannak az életünkre, sokan azonnal összeesküvés-elméletekre gondolnak, vagy épp az adatvédelemmel és a netsemlegességgel kapcsolatos problémák jutnak eszükbe először. És persze nem véletlenül, hiszen egyre többet hallani többek közt adatszivárgásokkal kapcsolatos problémákról és botrányokról a nemzetközi sajtóban. 

Elég például a Facebook-ra gondolnunk. 2019-ben a közösségi platform biztonsági réseinek köszönhetően több mint félmilliárd felhasználó személyes adatai kerültek illetéktelen kezekbe. A probléma pedig nem csak az Egyesült Államokra vagy Európára koncentrálódik, hanem világméretű. A szivárgásban többek közt 377.000 magyar felhasználó is érintett, sokan közülük pedig nem is tudnak arról, hogy bizalmas információikkal – rosszabb esetben – bárki visszaélhet az interneten.

Nem véletlen tehát, hogy egyre többen néznek ferde szemmel a nagy tech cégekre, és egyre többet hallani az IT óriások szabályozásáról. A rohamos ütemű fejlődés ráadásul nem csak kiberbiztonsági kérdéseket vet fel.

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a mammutcégek tevékenysége sokakat piaci szempontból is aggaszt. A Google ellen több eljárás is indult már amiatt, mert a piaci versenytársait hátrányban részesítette saját platformjain, hiszen túlzott mértékben kontrollálja azt, milyen hirdetések jelenjenek meg a webes keresések során, és más versenyzők kárára alakítja át rendszeresen saját keresője felépítését. 

Az aggodalom pedig nem alaptalan, hiszen a Google mára az internetes keresés szinonimájává vált, és a legtöbb felhasználó a keresőmotorhoz fordul, ha gyors és hatékony megoldást keres a problémáira. Arról már nem is beszélve, hogy az egyszerű keresés mellett a Google, mint IT cég, ma már egyre több olyan szolgáltatást kínál, melyek lassan, ámde biztosan a hétköznapi élet részévé váltak, és szinte el sem tudnánk képzelni nélkülük létünket.

Elég csupán arra gondolnunk, hogyan kapcsolódik össze minden mindennel. Egy zsebünkben hordott okostelefonon keresztül szinte az összes fontos ügyet pillanatok alatt elintézhetjük. Legyen szó kommunikációról, navigációról vagy épp pénzügyeink gyors és hatékony kezeléséről, mindenre létezik egy applikáció, mindent képesek lehetünk kényelmesebben és egyszerűbben intézni, mint akár pár évvel korábban.

Azonban gondoljunk bele abba: mi történne akkor, ha ezek a lehetőségek egyik pillanatról a másikra elérhetetlenné lennének? 

Mi lenne, ha egyik nap arra ébrednénk, hogy a távoli munkavégzéshez szükséges feltételek megszűntek? Ha dokumentumaink elérhetetlenné válnának, és a közös projektek, ha csak ideiglenesen is, de kivitelezhetetlenek? Nos, tavaly év végén volt szerencsénk ahhoz, hogy ebből is kapjunk némi ízelítőt.

Néhány perc Google nélkül maga a vég?

Elég például arra a pánikra gondolnunk, melyet a Google szolgáltatások rövid időre történő leállása okozott 2020. december 14-én. A reggeli órákban a többek közt a Gmail, a Google Drive, a Classroom és a Workspace is mindenféle előjel nélkül vált elérhetetlenné, a probléma pedig Európát, Észak- és Dél-Amerikát, Indiát, Afrikát és Ausztráliát egyaránt érintette. 

A kimaradás a felhasználók többségénél háromnegyed órán át tartott, de olyan helyek is akadtak, ahol a Google szolgáltatások nem kevesebb mint másfél órára váltak elérhetetlenné. Ezalatt az idő alatt világszerte több millió ember számára vált lehetetlenné, hogy mindennapi munkáját hatékonyan végezhesse.  

A szolgáltatás-kimaradás nem rosszindulatú hackerek és nem terroristák műve volt. Mindössze egy rosszul kivitelezett fejlesztés, valamint a régi és új elemek hibás együttműködése váltotta ki, ennek ellenére azonban hatalmas felbolydulást okozott.

Nem véletlenül, hiszen ez az apró malőr globális szinten több millió dolláros kiesést okozott a vállalkozások számára. A szakértők szerint csak az ez idő alatt nem megjelenő Google hirdetések 1,7 milliós mínuszt okoztak, ami, ha egy 37 perces kimaradással számolunk, óránként 47.147 dollárt jelent. Ez az összeg jelenlegi árfolyamon számítva nagyjából 14.285.000 forint, és szeretnénk hangsúlyozni, hogy csak a Google hirdetések meg nem jelenéséből származó bukást jelenti.

Egy ekkora volumenű cég számára ez a hiány persze nagy valószínűséggel olyan, mint egy csepp a tengerben és fel sem tűnik. A Google anyavállalata, az Alphabet például csak 2020 utolsó negyedévében 46 milliárd dollár árbevételre tett szert. Az Amazon, a Facebook, a Microsoft, az Apple és az Alphabet együttes éves árbevétele pedig 900 milliárd dollár, ami közel megegyezik Hollandia éves GDP-jével.

A szolgáltatások kimaradása azonban világszerte rengeteg kisebb-nagyobb cég és vállalkozás munkáját tette lehetetlenné, ami nagy valószínűséggel az ő kimutatásaikon már sokkal jobban látható sebet ejtett. De a probléma a Google Classroom és a Drive leállásának köszönhetően az online oktatásra is rányomta a bélyegét, ami a világszintű járványhelyzet által okozott távoktatási helyzetben szintén kellemetlen szituációkat idézett elő.

A pánikot pedig mi sem igazolja jobban, mint hogy a Google keresőjének statisztikái (mely a leállás ellenére is zavartalanul működött) bizonyos kulcsszavakkal kapcsolatban az átlagoshoz képest hihetetlenül megnövekedtek. Az „is gmail down” keresőkifejezés népszerűsége 23300%-os, míg a „google service down” kifejezés 12150%-os növekedést mutatott, a „youtube alternatvies” szóösszetételre pedig tízszer többen kerestek rá, mint korábban bármikor.

De nem a Google drámai leállása volt az egyetlen, mely tavaly megrázta a világot. A Facebook-kal többször is adódott probléma, a leállások pedig főként a Messenger-t érintették, mely sokak számára elsődleges kommunikációs platformot jelent mind magánéleti, mind pedig munkaügyi szempontból. 

Ezek a példák kiválóan megmutatják azt, hogy habár a nagy tech cégek által kínált, összekapcsolt szolgáltatások valóban megkönnyítik a mindennapjainkat és lényegesen képesek egyszerűbbé tenni a kapcsolattartást, a kommunikációt és az ügyintézési folyamatokat, az összekapcsoltságuknak köszönhetően komoly kellemetlenségeket is előidézhetnek. 

Hiszen talán elég lehet egyetlen, apró hiba ahhoz, hogy a teljes kártyavár romba dőljön, mely rengeteg ember munkáját lehetetleníti el, vagy vághat el minket fontos dokumentumainktól, bankszámlánktól és egyéb, online végzett feladatainktól.

A helyzet elgondolkodtató, ámde nem tragikus

Persze annak az esélye, hogy például a Google rendszere egyik pillanatról a másikra teljes mértékben összeomlana, nagyjából a nullával egyenlő, azonban a szolgáltatás-kimaradások ennek ellenére is komoly aggodalomra adhatnak okot, különösen az olyan vállalkozások számára, melyek tevékenységüket online alapokra, azaz az IT óriások által kínált szolgáltatásokra építik.

Egyértelmű tehát, hogy a technológiákat fejlesztő, létrehozó és üzemeltető vállalatoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a jövőben és fokozott figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy szolgáltatásaikkal kapcsolatban ne merülhessenek fel olyan problémák, melyek több millió vállalkozás egzisztenciáját sodorhatják veszélybe világszerte. 

Annak biztosításához pedig, hogy az általuk fejlesztett megoldások a társadalom egésze számára élhetőbb és kényelmesebb jövőt teremtsenek, komoly önszabályozásra, transzparenciára és bizonyos területeken, például az adatvédelem kérdéskörében kormányzati kontrollra is szükség van.

Központosítás és fejetlenség az online oktatásban

Ahhoz, hogy a központosított rendszerek problémáját jobban átlássuk, nem kell messzire mennünk. Elég például egy pillantást vetni a hazai oktatási rendszer megoldásaira.

Aki koptatta felsőoktatási intézmény padjait, annak nyilván ismerős lehet a Neptun rendszer állandó összeomlása tárgyfelvételi időszakban. Vagy gondoljunk a Kréta rendszer akadozására, nagyobb teher alatti megroggyanására, mely rengeteg tanár és szülő mindennapjait nehezítette már meg.

De hasonló a helyzet járvány miatti online oktatás esetében is. A rendszerek akadozása ebben az esetben nem hazai sajátosság, bizonyos megoldások ugyanis nemzetközi szinten is döcögősen indultak, és akár napokig is elérhetetlenek voltak a diákok, rosszabb esetben pedig az oktatási intézmények és tanárok számára is.

Ennek legfőbb oka, hogy a felhasználók száma egyik napról a másikra sokszorosára növekedett, az igények ilyen szintű emelkedésére pedig sem az oktatási intézmények, sem pedig az online oktatás technikai hátterét biztosító cégek nem voltak felkészülve. A kapacitás sokszorosát elbíró rendszert pedig néhány óra alatt egyértelműen lehetetlen kiépíteni.

A megoldás nem más, mint hogy előrelátónak kell lenni és a lehető legtöbb szempontból felkészülni a problémára. A koronavírus-járvány az elmúlt másfél évben megmutatta azt, hogy bármikor előállhat egy olyan váratlan helyzet, melyre korábban még nem volt példa. Így a központosított rendszerek hiába kényelmesek és egyszerűen irányíthatók, gondolnunk kell az erőforrások vészhelyzet esetén történő, megfelelő elosztására. Ezen felül célszerű tartalék szolgáltatásokban is gondolkodni, persze csak szükség esetére.