Mivel nemrégiben ismételten változott a .hu domainek esetében a személyneveket tartalmazó igénylések  (annak a szándéknak kifejezése, hogy az Igénylő e domain név alatt az Interneten egyedileg azonosítható módon kíván szereplővé válni) szabályzata, illetve kijött egy új TT (Tanácsadó Testület) állásfoglalás is ezzel kapcsolatban, ezért érdemes összeszedni a jelenleg érvényes szabályokat, illetve megvizsgálni a leggyakoribb eseteket.

Kezdjük azzal, hogy milyen papírok szükségesek az igényléshez. Az aktuális szabályzat szerint (a mindenkori megtekinthető itt: http://www.domain.hu/domain/szabalyzat/szabalyzat.html) a Regisztrátornak vagy a Nyilvántartónak a regisztrációs eljárások (igénylés, módosítás, felmondás, átruházás stb.) során az érintettek (domain-igénylő, domain-használó, átruházó, kedvezményezett, adminisztratív kapcsolattartó stb.) jogosultságát, illetve személyének azonosságát a tőle elvárható mértékben kell megvizsgálnia. A vizsgálatot – magánszemély esetén – régi vagy új típusú személyazonossági igazolványra, útlevélre, magyarországi letelepedési engedélyre, jogosítványra, vagy az európai uniós, Európa Tanács, EGT vagy EFTA tagállam, valamint Magyarországgal szomszédos határral rendelkező ország  állampolgárságát hitelesen bizonyító okiratra alapozza. A „hitelesen bizonyító okirat” a TT álláspontja szerint az állami, közhitelű nyilvántartásokban szereplő adatok alapján, megszabott rendben, az államigazgatás arra feljogosított szervei által kiállított igazolványt vagy más okiratot jelent.

Mivel a név egyben személyes adat is, ezért ezen dokumentumok ellenőrzése minden esetbe szigorú és pontos!

A testület legutóbb arra az álláspontra helyezkedett, hogy valamely személynév domain névkénti igénylése már önmagában is névhasználatnak minősül. Magánszemély esetében a névnek a közösség többi tagjától, más egyénektől megkülönböztető funkciója van, mely a név viselőjének egyedi azonosítására alkalmas. A TT fenntartja az Elvi állásfoglalásban megfogalmazott véleményét, hogy a névhasználati jog sérelme azzal, hogy jogszerűen használt nevét engedélye nélkül más domain névként használatba veszi, megvalósul – ugyanakkor a domain nevek igénylésekor a Regisztrátor nincsen olyan helyzetben, hogy eldöntse: az Igénylő  domain névkénti névhasználati jogosultságra milyen célból tart igényt (kereskedelmi vagy nem kereskedelmi tevékenységet kíván a domain név alatt folytatni). Amennyiben az Igénylő saját, az Igénylőlapon feltüntetett neve domainkénti regisztrációját és delegációját kéri, az igénylés teljesítésének felismerhető akadálya nincsen. Amennyiben azonban az Igénylő névhasználati jogosultságát az Igénylés benyújtásával együtt nem igazolja, az igénylés teljesítése esetén a személyiségi jogok esetleges sérelme gyaníthatóvá válik. Utóbbi esetben általában az igénylést el is fogják utasítani.

Ugyanezen elv szerint a nem a kérelmezett domain névvel azonos igénylés teljesítése – a névhasználati jog igazolásának hiányában – más névviselési jogának sérelmét eredményezné. Amennyiben a körülmények gondos mérlegelése alapján ez valószínűsíthetővé vált, a TT álláspontja szerint a Regisztrátoroknak a szerződéskötést vissza kellett utasítaniuk.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy amennyiben a Nyilvántartó megkérdi, hogy van-e névhasználati jogosultsága az igénylőnek, az nem elutasítást jelent, mint azt egyes Regisztrátorok kommunikálják az igénylő felé.

Lássuk a közelmúltban előfordult leggyakoribb eseteket:

1.) Delegálható-e – külön indokolás nélkül – olyan név a .hu TLD alá, ahol az igénylő a domain nevében az anyakönyvezett nevének olyan becézett formáját kéri, ahol a becézett utónév egyben önálló anyakönyvezhető utónév is? (Például Szabó Katalin bejegyeztetheti-e a szabokati.hu domaint?).

A TT ennek elvi akadályát nem látja. A magánszemély névhasználata esetében a névszabatosság elve nem érvényesül szigorú értelemben véve, nincs olyan szabály, amely kizárólag az anyakönyvezett név domain névkénti használatát engedné meg. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a hétköznapi életben igen sokan vezeték- és/vagy utónevük becézett változatát használják, s e lehetőséget a domain névhasználat körében sem indokolt korlátozni. Ebben az esetben is lényeges azonban, hogy a becézett alak az igénylő anyakönyvezett vezeték- és/vagy utónevéből származtatható legyen (a Szabó Júlia néven anyakönyvezett igénylő esetében tehát az arra való hivatkozás, hogy őt ismerősei Katinak becézik, a névhasználati jog kiterjesztését nem indokolja). Ugyancsak az igénylés gátja lehet, ha a becézett alak ismert közszereplő, művész, kereskedelmi márka, stb. nevével, megnevezésével lenne azonos. Ezekben az esetekben a jogsérelem lehetősége már felmerülhet.

Eltérő megítélés alá eshetnek azonban az olyan nevek, amelyek közszereplő közismert becézett nevéhez kapcsolódnak, vagy amennyiben olyan egyedi, különleges névről van szó, amely egyértelműen és beazonosíthatóan egy bizonyos természetes személyhez köthető. Ugyancsak eltérő lehet a közismert jelentéstartalmú fiktív nevek (pl. Fedák Sári, Gipsz Jakab, stb.) megítélése.

2.) A házasságkötéskor felvett név helyett delegálható-e – külön indokolás nélkül – olyan név, amit az illető házasságkötésekor felvehetett volna? (Például Szabó Jánosné Torma Katalin, illetve Szabóné Torma Katalin bejegyeztetheti-e a szabokatalin.hu domain nevet?)

A TT álláspontja szerint ezt esetről esetre kell vizsgálni. Az a követelmény, amit az 1.) kérdés kapcsán a TT felállított (az anyakönyvezett névből való származtathatóság), ebben az esetben is érvényesül. Ha az anyakönyvezett névhez képest a domainként választott név lényeges különbséget mutat (mint a példában), az igénylés visszautasítható. Ha csak kevéssé tér el, vagy a név valamely lényeges elemét megtartva annak részeit hagyja el (szabonetormakatalin.hu; tormakatalin.hu), az igénylés teljesíthető.

3.) Milyen szinten látja indokoltnak a Tanácsadó testület a külföldi személynevek védelmét a .hu TLD alá történő delegálásnál?

A TT úgy véli, hogy az ésszerűségi (fonetikai- átírási) keretek között az egyébként a Szabályzat szerinti igényjogosultsággal rendelkező igénylőket a személyazonosságukat igazoló okirat szerinti nevük vonatkozásában a hazai (magyar nyelvű) nevekkel azonos védelem illeti meg. Ugyanez vonatkozhat azokra az esetekre, amikor magyar állampolgár használ külföldi hangzású nevet.

4.) Igazolhat-e névhasználati jogosultságot a személy foglalkozása? (Példa: Juhász László, akinek ács a foglalkozása, jogosult-e az acslaszlo.hu domain bejegyzésére?)

A TT álláspontja szerint a foglalkozás megjelölése a magánszemély számára névhasználati jogot automatikusan nem igazolhat. Egyrészt itt az anyakönyvezett névből való származtathatóság elve már nem érvényesül, másrészt a névhasználat kifejezetten az igénylő gazdasági-üzleti tevékenységére utalva, annak keretei között valósulna meg. Annak azonban nincs akadálya, hogy az igénylő igazolja, hogy a választott név az ő saját üzleti tevékenységével összeforrt, a gyakorlatban azt üzletjelzőként használja. A TT több ügyben a „nyelvi leleményt” is elismerte. Abban az esetben azonban, ha foglalkozás névként való használatának egyértelmű jogalapja – például kezdő vállalkozásra tekintettel – nem igazolható, eseti döntéssel kell megállapítani, gyaníthatóan okozhat-e sérelmet a név delegálása vagy sem.

5.) Kell-e védeni a fordított – más nyelvben viszont megszokott – sorrendben írt személynevet? (Kiadható-e – külön indokolás nélkül – a laszlokovacs.hu Pataki Teréznek?)

Amennyiben az anyakönyvezett névből való származtathatóság elve nem sérül és a név jelentéstartalmának változása (pl. Csaba László – László Csaba) nem idézi elő jogsérelem lehetőségét (lsd. 6. kérdés), igen. A konkrét példa esetében azonban nem. A TT fenntartja, s megerősíti a 9/2000. (VIII. 23.) Elvi állásfoglalásában (4.3-4.4 pontok) megfogalmazott azon véleményét, hogy ha az Igénylő saját, az Igénylőlapon feltüntetett neve domainkénti regisztrációját és delegációját kéri, az igénylés teljesítésének akadálya nincsen. Amennyiben azonban az Igénylő névhasználati jogosultságát az Igénylés benyújtásával együtt nem igazolja, az igénylés teljesítése esetén a személyiségi jogok esetleges sérelme gyaníthatóvá válik. Az igénylés teljesítése ilyen esetekben a névhasználati jog igazolásához kötött.

6.) Kiadható-e a fordított sorrendben írt személynév, ha a vezetéknév is lehet utónév? (Például Lászlók Tamásnak kiadható-e – külön indokolás nélkül – a tamaslaszlok.hu?)

Az 5. pont szerinti válaszban foglaltakra tekintettel is automatikusan nem. A magánszemély azonosítására vezeték- és személyneve szolgál, mely a magyar nyelv szabályai szerint meghatározott sorrendben követi egymást. A sorrend változása új jelentéstartalmat hozhat létre, mely azonban az adott név viselőjének névkizárólagossági jogát már sértheti.

7. Regisztrálható-e személynév céges tulajdonosi igénylés esetén?

Ebben az esetben a várható döntés függ a cég felépítésétől. Amennyiben a név a tulajdonos nevével megegyező, aki egyben az egyedüli aláíró is, igy minden bizonnyal vélelmezni fogják, hogy saját magának megadná a névhasználati jogosultságot a tulajdonos, így ezen igényeket el szokták fogadni.

Ha nem egy személy irányítja a céget, vagy a tulajdonosok között nincs a névnek megfelelő személy, akkor a névhasználati jogosultság igazolását fogják kérni.

Röviden összefoglalva a lényegesebbeket:

1. A becenevek kiadhatók akkor is, ha azok anyakönyvezhető formák is egyben (pl. Rózsafi Hajnalka kéri a rozsafihajni.hu nevet).
2. A külföldi személyneveket is igyekszik védeni (pl. johnsmith.hu nevet nem adja ki automatikusan Pataki Teréznek).
3. A személy foglalkozása indokolhatja a domain névválasztást (pl. Markos István, egyéni vállalkozó, akinek bejegyzett tevékenysége szabászat, megkaphatja a szabopista.hu nevet).
4. A fordított sorrendben szereplő nevet (utónév, vezetéknév) is védjük. (Példák: istvankovacs.hu kiadható Kovács Istvánnak, de nem adható ki Pataki Teréznek).
5. Ha a vezetéknév egyben utónév is lehet, fordított sorrendben automatikusan nem adja ki a nevet (pl. István László nem kapja meg automatikusan a laszloistvan.hu domaint).

Esetleg feltüntethetjük, hogy: Az új elvi állásfoglalás elérhető itt:
http://www.domain.hu/domain/tt/elvi_allasfoglalasok/elvi_allasfoglalasok_1_2017.html