Magyar sikerek az informatikában: logikai áramköröktől az Intelig

Írta: NetMasters

2020.07.31.

Magyarként követve az informatikai, technológiai híreket olyan érzésünk lehet, mintha kicsit kívülről szemlélnénk ezt a világot – a nagy áttörések, fejlesztések, az innováció, mintha tőlünk nyugatra történne, amit mi kis késéssel átveszünk, de nem sok beleszólással.

Nos, ez a szemlélet kissé igazságtalan, ugyanis egyáltalán nem mondhatjuk, hogy nincsenek saját sikereink ezen a területen. Nagyon is számontartunk nagy magyar neveket és áttöréseket az informatikában. És nemcsak a kezdetekből, ugyanis a 21. században is tettünk le az asztalra néhány újdonságot, felfedezést és fejlesztést.

Az alábbiakban a 20. és a 21. századi leghíresebb magyar informatikai találmányokat, mérföldköveket gyűjtöttük össze. Egyrészt érdekes visszatekintésként a hazai IT-történetre, de azzal a céllal is, hogy talán egy kis plusz motivációt, víziót adjunk azoknak, akik az információtechnológiában szeretnének kiteljesedni.

A Neumann-elvek

Ha azt kérnénk, mindenki mondjon egy nagy alakot a magyar informatika történetében, 10-ből 9-en biztos, hogy Neumann Jánost mondanák. A 9-ből legalább 5-en viszont valószínűleg nem tudnák megmondani, hogy mit is talált fel tulajdonképpen. Ha ez rád is igaz, ne hibáztasd magad: a tudatalattinkba bevésődnek a nagy nevek, a tetteik viszont néha nem.

Neumann a róla elnevezett Neumann-elvekkel írta be a nevét az informatika történetébe. Ezzel ugyanis letette a modern számítástechnikai alapjait. 1945-ben készült el az a jelentés, melyben leírta a számítógépek javasolt felépítését, a logikai áramköröket, melyek a részegységek megépítéséhez kellenek, valamint a gép kódját. A jelentésben felvázolt számítógép volt az első, amit belső program vezérel, elektronikus, digitális, illetve univerzális.

Ha azt hiszed, hogy a mai technológiához képest ez már biztosan egy elavult gép lenne, tévedsz: a számítógépek még napjainkban is Neumann alapelvei szerint készülnek.

Időosztásos rendszerek

Neumann, úgy tűnik, tanárnak is jó volt, ugyanis Kemény János, az időosztásos számítógépes rendszerek megálmodója tőle tanult a Princetoni Egyetemen. Kemény 1963-ban dolgozta ki az alapelvet, amire sok mai megoldás is épül.

Hogy mi az időosztásos rendszer? Röviden ez az, ami a hőskorban lehetővé tette, hogy a számítógépek erőforrásait egyszerre többen is használják (lásd még: multitasking), ezzel gazdaságosabbá téve a használatukat. Időosztásos rendszer például a még ma is használatban lévő Unix is.

Kemény emellett a BASIC programnyelv megalkotásában is részt vett, ami később a Microsoft által készített operációs rendszerek részeként futott be szép karriert.

Gábor Dénes és a holográfia

Gábor Dénes nevével talán hasonlóan lehetsz, mint Neumann Jánoséval: hallottad már, de nem biztos, hogy tudod, miről is híres. Nos, Gábor Dénesről főiskolát is elneveztek, ezért, ha máshonnan nem is, onnan ismerős lehet. Amivel viszont ezt kiérdemelte, az a holográfiával kapcsolatos munkája volt, amit egyébként 1971-ben Nobel-díjjal jutalmaztak.

Ez megint egy olyan fogalom, amiről mindenki hallott már, de kevesen tudnák megmondani, mit is takar. A holográfia az, amikor egy tökéletes, háromdimenziós képet vetítünk egy adott tárgyról. Gábor Dénes egyébként már 1947-ben kidolgozta a technikát, de a megvalósításra várnia kellett addig, amíg 1961-ben meg nem jelent a lézer – ezzel már kivitelezhetővé vált az elmélet.

A holográfia nem egy antik találmány, a benne rejlő lehetőségeket messze nem aknáztuk még ki teljesen, az új kijelzők fejlesztésénél ma is komoly szerepet játszik az innovációban.

Jánosi Marcell, a flopi megalkotója

Emlékszel még a flopira? Az a kis, négyzet alakú adathordozó, amit lényegében a mai pendrive-ok helyett használtunk adattárolásra és -hordozásra, csak persze jóval kisebb kapacitással bírt (1,44 megabyte, aminél ma egy gyengébb telefon is nagyobb fotókat készít, akkoriban viszont komplett szoftvereket is rá tudtunk másolni). Z-generációsoknak és fiatalabbaknak: ez az, amiről a „mentés” ikont mintázták.

Jánosi Marcell nem kifejezetten azt a flopit találta fel, ami közös emlékezetünkben él, inkább az elődjét. Az ő fejéből pattant ki az ötlet, hogy szükség lenne egy olyan adattárolóra, amit ki lehet venni a számítógépből, és bárhová magunkkal vihetnénk, hogy aztán bedughassuk egy másik gépbe, és ott is láthassuk az eszközre mentett adatokat.

Jánosi flopija a 3,0”-os, úgynevezett kazettás flopi volt, amire szabadalmat is benyújtott, viszont amikor az lejárt, nem hosszabbíttatta meg. Így fordulhatott elő, hogy Jánosi Marcell után szabadon, többen is készítettek ilyen adattárolót – elsőként az IBM, majd a japánok is elkészítettek egyet, ami a leginkább hasonlított az eredeti verzióra.

Simonyi Károly és a vizuális szövegszerkesztők

Valószínűleg inkább Charles Simonyiként hallhattad a nevét, ugyanis 1968-ban elhagyta Magyarországot Simonyi Károly. Igen komoly szerepet játszott abban, hogy létrejöjjenek a ma ismert szövegszerkesztők, ugyanis részt vett a legelső WYSIWYG szövegszerkesztő fejlesztésében, ami Bravo névre hallgatott. Később a Microsoftnál is ezen a területen tevékenykedett, így részt vehetett a manapság is előszeretettel használt Microsoft Office megalkotásában.

Azóta saját lábra állt, 2002 óta már a saját vállalkozásában tevékenykedik. Sikeresen, ugyanis a leggazdagabb amerikaiak listájának rendszeres szereplője. És nem mellesleg a világ egyik első űrturistája, már kétszer megjárta a Nemzetközi Űrállomást (ezzel pedig a második magyar űrhajós is).

Magyar kézben az Intel

Tudtad, hogy Andrew Grove, aki az Intel társalapítója volt, majd 20 éven át a vezérigazgatója is, valójában Gróf Andrásként született?

Az Intel máig meghatározó cég a számítástechnika területén, a processzorfejlesztés egyik legnagyobb innovátora egyebek mellett. A céget 1968-ban alapította Gróf Andrással együtt Robert Noyce és Gordon Moore. Gróf 20 éves volt, amikor a kommunista rendszer elől Amerikába emigrált, diplomát már itt szerzett, és lett a félvezetőipar egyik kulcsfigurája és úttörője. 1997-ben egyszerre választották az Év Techológiai Vezetőjének és a Time magazinban az Év Emberének.

Graphisoft, az építészeti szoftverek királya

Akinek van bármi köze az építészethez, az egészen biztosan hallott már a Bojár Gábor nevével fémjelzett Graphisoftról, ami építészeti tervező szoftvereket fejleszt. Az 1982-ben alapított GRAPHISOFT SE mára egy továbbra is magyar központú, multinacionális szoftverfejlesztő cég, mely építészeti területen tevékenykedő szakemberek számára fejleszt programokat, ideértve a tájépítészeket, városépítészeket, kertépítészeket is.

Bojár eredetileg fizikusként végzett, ezt követően azonban az ELTE Geofizikai Tanszékén dolgozott programozóként. Főleg 3D-s modellezéssel foglalkozott, és ennek keretében hozta létre azt a szoftvert, amely a világon elsőként tudott geológiai szerkezeteket megjeleníteni – ne felejtsük el, hogy az 1970-es évekről beszélünk! Így született meg tehát a Graphisoft alapja.

A cég központja Óbudán, a Graphisoft Parkban található, ahol egyébként többek között a Microsoft, az Apple és az SAP is képviselteti magát.

LogMeIn

A LogMeIn technológiájával biztosan találkoztál már, ha használtál életedben távoli elérést, legfeljebb nem tudsz róla. Nos, ez a technika is (részben) magyar, Anka Márton és Michael Simon nevéhez fűződik.

Működésének lényege, hogy a távoli elérést biztosító termékek saját távoli desktop protokollt használnak. Minden távoli desktopnak létrehoznak egy SSL tanúsítványt, aminek segítségével biztonságossá teszik a kommunikációt.  

A céget 2003-ban alapították meg Budapesten, a jelenleg is ismert LogMeIn nevet 2006-ban kapta. Ma már bostoni székhelyű a nagyvállalat, melynek számos országban vannak irodái, és a világ 10 legbefolyásosabb SaaS IT nagyvállalata között tartják számon.

Láttalak az iWiW-en…

Az ezredforduló után az első jelentős magyar fejlesztés, amit megemlíthetünk, az iWiW volt – emlékszel még rá? Ez Magyarországon gyakorlatilag a Facebook előfutára volt, fiatalok tömegei regisztráltak rá, és keresték meg ismerőseiket, tartották egymással a kapcsolatot. Igaz, itt nem volt szó nemzetközi sikerről, az iWiW teljesen magyar maradt, de néhány évvel megelőzte a mai napig legnépszerűbb közösségi oldalnak számító Facebookot.

Bár funkcióit tekintve jóval egyszerűbb volt, az iWiW-nél az alapelv ugyanaz: keresd meg régi ismerőseidet is, tarts könnyebben kapcsolatot azzal, akivel szeretnél, maradjanak a szemed előtt azok, akikre kíváncsi vagy.

Az iWiW-et Várady Zsolt alapította még 2002-ben, 2005 és 2010 között ez volt a leglátogatottabb magyar weboldal. Végül 2014-ben szűnt meg véglegesen, ekkorra a nemzetközi nagytesója teljesen kiszorította.

Prezi: legyen a prezentálás végre izgalmas

Pillanatok alatt lett nagyon népszerű a Prezi nevű találmány, melynek segítségével nagyon menő és látványos prezentációkat lehet készíteni, közvetlenül a felhőben. A Prezit Árvai Péter, Halácsy Péter és Somlai-Fischer Szabolcs alapították 2009-ben. Mára Budapesten és San Franciscóban is van irodájuk, és mintegy 100 millió felhasználójuk.

Az alapítóknak egy olyan ötletük volt, ami alapvetően változtatta meg a prezentációs technikákat. Nincsenek többé egymás után váltogatott diák, amelyeknél a legnagyobb látványosság az, hogy oldalról vagy felülről úsznak be, esetleg mozaikszerűen jelennek meg a képernyőn. A Prezit használva egy végtelenül zoomolható vásznat kapunk, ahol állítható a mélység, a kontextus, így pedig a hallgatóság figyelmét is könnyebb megtartani.

A Prezi gyakorlatilag újraértelmezte a vizuális megjelenítést – ez pedig egy olyan világban, ahol az online tér egyre inkább előtérbe kerül az üzleti életben, gyorsan teret hódított.

Jelen voltunk, vagyunk, leszünk

Amint azt láthatod, a magyarok a kezdetek óta igen aktívan kivették és kiveszik a részüket az informatika alakításában és fejlesztésében. Számos találmányról a többség nem is tudja, hogy magyar emberek jegyzik, pedig sok nagy dologban vannak magyar kezek is. A magyar fejlesztők például a mai napig is sok filmben működnek közre digitális effektek és betétek készítésével.

A régi nagy nevek mellett pedig folyamatosan jelennek meg újabbak a listán. Bár az IT egy dinamikusan fejlődő terület, nekünk is vannak tehetséges fiataljaink, akik időnként előállnak egy-egy jó ötlettel, és meg is valósítják – hogy akár pillanatok alatt világszínvonalú céget építsenek belőle, és megkönnyítsék több millió felhasználó életét.

Nekik köszönhetően a jövőben is lesz mire büszkének lennünk a digitális világban.

Hiányolod a listából a legendás magyar játékfejlesztőket? Nem feledkeztünk meg róluk, sőt: a ’90-es és 2000-es évek magyar játékiparának hamarosan egy külön cikket szentelünk, stay tuned.

Olvasd el ezeket is:

Kommenteld meg jól:

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..