Valóban elveszi az emberek munkáját a Mesterséges Intelligencia?

Írta: NetMasters

AI

2021.03.05.

Mit jelent a Mesterséges Intelligencia, milyen fejlettségi szinten tart az AI, milyen megoldásokkal találkozhatunk hazánkban, és kell-e attól tartanunk, hogy a szuperintelligens robotok a jövőben átveszik a hatalmat az emberiség felett?

Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk a mesterséges intelligencia (MI vagy AI – utóbbi az angol Artificial Intelligence-ből ered) fogalmával, sokak számára azonban még mindig nem teljesen világos, hogyan is definiálható az MI egész pontosan. 

A legtöbben a mesterséges intelligenciát azokkal a földtől elrugaszkodott koncepciókkal azonosítják, melyeket a sci-fi filmek világából ismerhetünk, és ha szóba kerül a téma, azonnal az emberek életére törő, öntudatra ébredt robotokra gondolnak.

Ennek legfőbb oka, hogy az AI-téma meglehetősen széleskörű. Az egészen egyszerű szoftverektől (például egy számológép programjától vagy egy chatbottól) kezdve egészen az olyan bonyolult és összetett megoldásokig terjed, mint az önvezető járművek, és rengeteg dolgot nevezünk mesterséges intelligenciának.

  • Ez azt jelenti, hogy a mindennapi életünk során rendszeresen igénybe vesszük az MI segítségét, sok esetben anélkül, hogy egyáltalán tudnánk azt, hogy amit használunk, az valójában mesterséges intelligencia.

De nézzük meg most egy kicsit közelebbről azt, hogy mit is jelent pontosan a mesterséges intelligencia, milyen fajtái léteznek vagy létezhetnének, és kell-e attól tartanunk, hogy a jövőben a szuperintelligens robotok átveszik az irányítást a bolygónk és az emberiség sorsa felett.

Mit jelent pontosan a Mesterséges Intelligencia (MI/AI)?

A mesterséges intelligencia összességében nem más, mint a számítógép-tudomány egy jelentős ága, mely intelligens viselkedéssel, gépi tanulással, és a gépek adaptációjával foglalkozik.  

A köznyelvben többféle értelmezése is létezik, sokan már az automatizált, emberi beavatkozás nélkül működő technológiákra is MI-ként tekintenek, mások csupán az élőlényekhez hasonló viselkedést produkáló technológiákat tekintik mesterséges intelligenciának. Míg akadnak olyanok, akik számára az MI/AI feltétele, hogy a mesterségesen létrehozott tárgy képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni, azaz tanulni.

Amit mindenképp fontos megemlítenünk, hogy maguk a robotok nem minősülnek például mesterséges intelligenciának, ezek pusztán az AI tárolói, melyek bármilyen formát ölthetnek. Maga a mesterséges intelligencia a számítógép a robot belsejében, mely a működéshez szükséges szoftvert és lényeges adatokat tárolja.

  • Bármilyen meglepő is lehet, a mesterséges intelligencia koncepciója egyáltalán nem újkeletű dolog. A technológia egyes fajtái tehát már több, mint 50 éve léteznek.

Maga az AI kifejezés megszületése az 1950-es évekre tehető, és John McCarthy valamint Marvin Minsky nevéhez köthető. A két informatikus definíciója szerint a mesterséges intelligencia olyan program, illetve gép által végzett feladat, melynek végrehajtásához az eszköz egy valódi ember intelligenciáját használja. 

Ez a meghatározás persze meglehetősen tág teret ad az értelmezésnek. Sokkal pontosabb képet kaphatunk az MI mibenlétével kapcsolatban abban az esetben, ha úgy fogalmazunk, hogy a mesterséges intelligenciára épülő rendszerek az alábbi emberi intelligenciával kapcsolatos tevékenységek közül legalább néhányra képesek: 

  • tervezés, tanulás, problémamegoldás, érvelés, tudás kifejezése, észlelés, mozgás és manipuláció. Kisebb mértékben pedig ide sorolható az érzelmi intelligencia és a kreativitás is.

Milyen célokra használjuk a mesterséges intelligenciát?

Habár néhány évtizeddel korábban még rendkívül távolinak tűnt a dolog, mára a mesterséges intelligencia a mindennapjaink részévé vált. 

Elég például e-mail fiókunk spam szűrőjére gondolnunk, mely bizonyos algoritmusok segítségével automatikusan kiszűri a nem kívánt üzeneteket. Vagy azokra az adaptív hirdetésekre, melyek böngészési szokásaink alapján kínálnak a számunkra releváns vásárlási lehetőségeket. 

De az egyik legjobb példát talán azok a chatbotok jelentik, melyek a hús-vér ügyfélszolgálatosok helyett válaszolják meg a gyakori vásárlói kérdéseket, vagy segítik az ügyfeleket abban, hogy a számukra leginkább megfelelő döntést hozzák.

Elsőre bármennyire is meglepő lehet, ezek éppúgy a mesterséges intelligencia bizonyos formái, mint ahogy a science-fiction filmekből ismert intelligens robotok. A különbség mindössze az AI formájában rejlik.

A mesterséges intelligencia három formája

Ha mesterséges intelligenciáról beszélünk, a kutatók álláspontja szerint három különböző formában gondolkodhatunk. 

  • Szűk mesterséges intelligencia (ANI)

Az első az úgynevezett artificial narrow intelligence (ANI), azaz a szűk mesterséges intelligencia. Ez a típusú mesterséges intelligencia elsősorban egyetlen szűk feladatra összpontosít és korlátozott képességekkel rendelkezik. Létezik például olyan MI, ami képes legyőzni sakkban a játék világbajnokát, ezen kívül azonban más feladat végrehajtására alkalmatlan. 

Az ANI az MI olyan formája, mely az életünk mindennapjaiban is jelen van. Elég például a fentebb már említett chatbotokra vagy hirdetési algoritmusokra gondolnunk.

  • Általános mesterséges intelligencia (AGI)

A következő kategória az AGI (artificial general intelligence), azaz az általános mesterséges intelligencia. Ez azt a technológiát foglalja magában, mely már az emberi elme szintjén áll és önálló gondolkodásra képes. Tehát egy olyan gép, amely képes elvégezni minden olyan szellemi feladatot, amelyre az ember is képes.

Ez többek között magában foglalja a tervezés, a problémamegoldás, az elvont gondolkodás, az összetett ötletek megértése, a gyors tanulás és a tapasztalatból való tanulás képességét is.

Egyelőre a tudomány még nem áll azon a szinten, hogy az AGI valóság legyen, hiszen még mindig nem tudunk mindent, amit magáról az emberi agyról tudni lehetne. Így ez a koncepció továbbra is a tudományos-fantasztikus történetek sajátossága, habár az egyre összetettebb ANI rendszerekkel egyre közelebb és közelebb lépkedünk a megvalósulásához.

  • Mesterséges szuperintelligencia (ASI)

Végül, de nem utolsó sorban az ASI (artificial super intelligence) a mesterséges intelligencia egy olyan foka, mely túlmutat az emberi elme korlátain. Ahhoz, hogy egy technológia ASI-nak minősüljön, minden lehetséges módon képesnek kell lennie arra, hogy az emberi elmét meghaladva működjön, és feladatok megoldása mellett érzelmeket és kapcsolatokat tudjon kialakítani. 

Turing-teszt és a mesterséges intelligencia

Annak, amit ma mesterséges intelligenciának nevezünk, a számítástechnikában úttörő szerepet betöltő tudós, Alan Turing által 1950-ben kifejlesztett teszt fektette le, melyet Számítógépek és intelligencia című anyagában publikált. 

Turing-teszt lényege rendkívül egyszerű: abban az esetben, ha egy ember öt percen át képes anélkül beszélgetni egy partnerrel, hogy felismerné azt, hogy a diskurzus egy géppel zajlik, akkor a számítógép átment a teszten.

Turing jóslata szerint az AI technológiának erre a szintre a 2000-es évek elejéig kellett volna eljutnia. Ekkor már találkoznunk kellett volna az első olyan géppel, amely képes átmenni a teszten, azonban erre eddig még nem került sor. 

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben több próbálkozás is történt, melyek kisebb-nagyobb sikereket tudtak felmutatni.

Hol tart jelenleg az AI?

Napjainkban egyre inkább jellemző az ANI, azaz a szűk MI használata. Ez a fajta gépi intelligencia áll többek közt az olyan intelligens rendszerek mögött, melyeket megtanítottak arra, hogyan kell egy konkrét feladatot elvégezni anélkül, hogy arra kifejezetten beprogramozták volna őket. 

Ez a fajta gépi intelligencia áll többek közt az önvezető autók látásfelismerő rendszerei mögött. De elég ránéznünk saját okostelefonunkra, mely önmagában egy kisebb ANI-park. Térképalkalmazás segítségével navigál minket számunkra ismeretlen utakon, a zenei ízlésünknek megfelelő, személyre szabott lejátszási listát állít össze, és ha kérdésünk van, ma már nem kell a tudakozót hívnunk, hiszen a virtuális asszisztens szinte bármit képes megválaszolni.

De ANI-rendszerek dolgoznak azok mögött az algoritmusok mögött is, melyek az érdeklődési körünknek megfelelő hirdetéseket ajánlják figyelmünkbe, vagy épp javaslatokat tesznek a közösségi oldalakon arra, kit kellene ismerősnek jelölnünk.

Ugyanígy jó példa a mesterséges intelligencia mindennapos használatára a Google Translate, vagy maga a Googlekeresőmotorja is, mely önmagában egy hatalmas ANI-agy, melynek különleges képessége a weboldalak rangsorolása bizonyos kritériumok alapján.

És persze érdemes megemlítenünk azt, hogy a mesterséges intelligencia az élet olyan, mindennapi területeire is beférkőzött, mint a pénztárosi munka vagy a könyvelői feladatok. Ezekben a munkakörökben már több olyan megoldással is találkozhatunk, melyek kiválóan alkalmasak bizonyos részfeladatok hatékony ellátására. 

Elég például a számlázás feladatát emberi beavatkozás nélkül megoldó applikációkra, vagy épp a szupermarketekben egyre népszerűbb, önkiszolgáló kasszákra gondolnunk.

De, hogy igazán aktuális példát említsünk, az MI jelenleg a koronavírus elleni harcban is kiemelkedő szerepet kaphat azáltal, hogy a szakorvosokat segíti a pontos diagnózisok felállításában.  Az erre a célra fejlesztett algoritmus már kezdeti fázisban is, több paraméter figyelembevételével képes felismerni a betegséget. Még a hús-vér orvosoknál is pontosabban.

Ezekből a példákból talán már jól érzékelhető, hogy a mesterséges intelligencia mára valóban mindennapjaink részévé vált, és ha AI-ról beszélünk, még egyáltalán nem kell, hogy a munkánkra pályázó, vagy épp az életünkre törő, szuperintelligens robotoktól tartsunk.

A mesterséges intelligencia már hazánkban sem idegen fogalom

A szűk MI használata már hazánkban is elterjedtnek mondható. Egyre több üzlet él például a chatbotok használatának lehetőségével, melyek közül a felhasználók válaszait implementálva tanuló változatokat már nyugodtan tekinthetjük mesterséges intelligenciának. 

De Pannonhalma szőlőskertjeit például a PlantCT nevű okos algoritmus védi a betegségektől, az AIMotive kötelékében pedig Budapesten körülbelül 150 mérnök dolgozik folyamatosan az önvezető autók technológiájának fejlesztésén.

Szóval annak ellenére, hogy az MI fejlesztések globális piacán a leginkább számottevő szereplőknek az Egyesült Államok és Kína mondhatók, a gyakorlat már az EU-tól sem idegen. A mesterséges intelligencia fejlesztését olyan programok támogatják, mint a Horizon 2020 kutatási és támogatási keretprogram, melynek célja, hogy az Európai Bizottság évente 70 százalékkal növelje az éves MI-befektetések mértékét.

Magyarország az európai irányvonalat követi, melynek hatására a közelmúltban az MI Koalíció keretein belül elkészült Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája is, mely szerint a mesterséges intelligencia használata 2030-ra 15 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez. 

A stratégia kidolgozásában 250 szakmai szervezet vett részt, a legfőbb célja pedig, hogy minél többen ismerjék meg a technológiát, és 2030-ig egymillióan találjanak maguknak magasabb hozzáadott értékű, mesterséges intelligenciát használó munkakört. Az egyik kitűzött cél az MI Nemzeti Laboratórium felállítása, mely a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) koordinálásával jön létre, munkájában pedig 10 kutatóintézet vesz részt.

Magyarország MI Stratégiája is ékes bizonyítéka annak, hogy a mesterséges intelligencia alapú technológiák már hazánkban is megvetették a lábukat, a jövőben pedig nagy valószínűséggel egyre nagyobb teret hódítanak meg maguknak. 

Elveszik-e a robotok a magyarok munkáját?

szakértők jóslatai szerint hazánkban a mesterséges intelligencia munkavállalókra gyakorolt hatása 2030 környékéreválik majd érezhetővé. Ez azt jelenti, hogy a technológiai változások az elkövetkező 15 évben akár 900 ezer munkahelyet is érinthetnek, meglepő módon olyan szektorokon belül, mint a feldolgozóipar, a szállítmányozás vagy az építőipar. A legfőbb cél ezekben az esetekben a monoton, precizitást igénylő, valamint kétkezi munkával ellátható feladatok automatizálása.

PwC Magyarország mesterséges intelligencia szakértője szerint pedig az MI térnyerése az első hullámban inkább a női munkavállalók feladatköreit, míg később a férfiak munkáját fogja nagyobb arányban érinteni.

Az automatizálás a 2020-as évek elejétől kifejezetten az adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érintheti, majd ez a 2020-as évek közepétől kiterjedhet az üzleti támogatási funkciók, illetve az egyszerű döntéshozatali funkciók –például HR- és számviteli feladatok– ellátására is. 

A 2030-as évekre jósolt, harmadik hullám pedig már a fizikai munka és kézi precíziós feladatok automatizálásában, például az összeszerelés és a szállítmányozás terén is érezhető lesz.

Attól azonban, hogy a robotok végleg elveszik előlünk a munkánkat, ennek ellenére sem kell tartanunk. A közeli jövőben legalábbis egészen biztosan nem. A mesterséges intelligencia legfőbb célja ugyanis az, hogy az automatizálás folyamatán keresztül jelenlegi feladatainkat megkönnyítse és hatékonyabbá tegye munkavégzésünket. 

Ez persze bizonyos szempontból magával hozza a munkaerőpiac átalakulását is, az AI és a gépi tanulás pedig jelentős hatással lesznek mind a munkavállalókra, mind pedig a jelenleg ismert munkakörökre. Azonban a változások rengeteg új, izgalmas lehetőséget rejtenek magukban.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jelenleg is azon dolgozik, hogy felkészítse az embereket ezekre a változásokra, és a lehető legtöbb emberrel ismertessék meg azokat az előnyöket, melyek az AI használatában rejlenek, és a módszereket, melyek segítségével könnyebben, lépcsőzetesen tudunk majd adaptálódni a jövőben várhatóan megváltozó munkakörökhöz és munkakörülményekhez.

Olvasd el ezeket is:

Kommenteld meg jól:

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .