A Cloudfest első napja hagyományosan a WordPress-é, ahogy az internet nagy része is. Ilyenkor a legnagyobb WP partnerek, szolgáltatók, fejlesztők gyűlnek össze, még kicsit szűkebb körben (szóval itt még csak egy-két ezren vagyunk). Megnézzük, hogy globálisan hány WordPress oldal működik, hogy mekkora az internet, hogy mekkora a kiberfenyegetés mértéke. Csapjunk is bele, mert rengeteg az új infó.

Kezdésnek madártávlatból indítunk, és megnézzük, hogy pontosan mekkora is a WordPress-univerzum – meg úgy a net (már ami nem deep web) általában.

Jan Löffler, a WebPros CTO-ja egy mítosszal kezdett, miszerint az internet 43%-a WordPress alapon működik. Ezt a statisztikát szinte elkerülni se tudjuk, még a WordPress.com-on is szerepel:

A “csalás” itt az, hogy ez a statisztika bizonyos szemszögből nézve igaz, de hiányos. Ugyanis a w3techs, akiktől ez származik, nem a teljes webet vizsgálják, hanem csak egy kis szeletét, az Alexa adatai szerinti a 10 millió legnépszerűbb, leglátogatottabb domaint.

Az, hogy ezeknek majdnem a felét a WordPressre építették, magában lenyűgöző, de az alapkérdésünkre is megkaphatjuk a valódi választ. A WebProse crawlerei ugyanis – szándék szerint – a teljes elérhető internetet olvassák be folyamatosan, ami jelenleg, 2024 márciusában

• 2 000 000 000, vagyis kétmilliárd hosztnevet jelent – utóbbi abban különbözik egy domainnévtől, hogy egy domainen több hosztnév is lehet, például aldomainen futó weboldalként.
• Ezeken jelenleg 480 milliárd aloldal, weblap található. 
• A kétmilliárdból 717 millió azt, ami aktív is.

(Később egyébként a Team Internet egyik vezetőjének előadásából az is kiderült, hogy világszerte 359 millió domain név van jelenleg beregisztrálva, ezeken oszlik el a fenti kétmilliárd oldal – nyilván nem egyenletesen.)

A WebPros botjai szerint pedig a 717 millió aktív weboldalból valamivel több, mint 80 millió fut WordPress alapon – nem számolva azokat, amelyek csak részben, alkönyvtárban futtatják a rendszert, vagyis a valós arány 43 helyett 11 százalék.

Ezzel a WordPress még mindig erőteljesen domináns, még akkor is, ha a komplett, teljes internetet nézzük. A többi tartalomkezelő rendszer (CMS) pedig a nyomába sem ér – de azért a listára érdemes ránézni, mert igencsak átalakult az elmúlt egy-két évben, ami nem megszokott jelenség: 

A CMS-ek piaci részesedései jelen állás szerint:

• 72,7% WordPress,
• 13,6% Wix.com,
• 7,2% Shopify,
• 2,3% Joomla!,
• 0,7% Typo3.

Látható, hogy a régi ismerősök nevei mellett igencsak felkúszott nem csak a Shopify, de a Wix is a listán, mindjárt a dobogóra – szóval a piac minden, csak nem statikus.

Vajon kik hozzák létre ezt a töméntelen mennyiségű weboldalt? A válasz nem letaglózóan sokkoló: 60%-át profi ügynökségek vagy szakemberek, fejlesztők készítik el az ügyfeleiknek, további 33 százalékot pedig barátok, családtagok, diákok raknak össze. A maradék 7 százalék az, amit a webtulajdonosok saját maguk készítenek el.

És még egy utolsó statisztika: a WordPress weboldalak 21%-a használja a Woocommerce-t, vagyis több mint az ötödük webshop.

Mindezek fényében az sem meglepő, hogy az éves növekedés még most is 17,9%, aminek a nagy részét a KKV piac, az 1-50 fő közötti vállalkozások adják.

A WordPress weboldalad legveszélyesebb része: a bővítményeid

Douwe Zijlstra, a CloudPress alkalmazásfejlesztője ezután egy sokkal húsbavágóbb témára kanyarodott rá: a biztonsági fenyegetésekre.

• Jelenleg több, mint 60 ezer bővítményt érhetsz el a WordPresshez.
• Ezeknek a harmada, több mint húszezer nem működik PHP 8 vagy annál újabb verziókkal. Jelenleg 8.3.4-nél járunk, a 8.0 közel három éve jött ki, és év eleje óta nincs security supportja sem.
• A bővítmények 61%-át, több mint 35 ezret nem frissítettek egyáltalán az elmúlt 2 évben.

És még egy víg statisztika: a 2022-ben felfedezett, WordPress bővítményekhez köthető sebezhetőségek 26%-át sohasem javították ki, patchelték.

Andrei Kugaevskii, a WebPros termékmenedzsere megfogalmazta, “maga a WordPress egy nagyon, nagyon biztonságos rendszer azzal ellentétben, amit gyakran hallani…a probléma szinte mindig a bővítményekkel van.”

Tehát a szakemberek tanácsa, szó szerint idézve Douwét: “Ha lassúnak tűnik a weboldalad, jó eséllyel nem a hosztinggal van a probléma – kezdd azzal, hogy kitakarítod az oldaladon aktivált 60 bővítményt.”

Ezután az Autoimattic is színpadra lépett, Jesse Friedman által megszemélyesítve, aki egyrészt hosszan beszélt arról, hogy a hoszting szolgáltatók (helló!) mennyire fontosak a WordPress infrastruktúrában – hisz mégiscsak a tartalomterjesztés demokratizálásáról volna szó elsősorban. 

És hiába olyan hatékony a Shopify vagy a Square, ezek mind egyetlen szolgáltatóhoz köthetőek, egyetlen központi cég szolgáltat. Míg a WordPresst világszerte hosting cégek tízezrei, akik akár a helyi igényekre, a közönségre, a saját hóbortjukra szabhatják a szolgáltatást, ezzel olyan rugalmassá téve, amit egyetlen platform sem mondhat el magáról.

Emellett viszont említette a biztonság és ügyfélszolgálat témáját is. Méghozzá a Pressable szolgáltató példáján keresztül, amelynek tavaly 36 ezer ticketje (ügyfélpanasza/észrevétele/kérdése) volt, és ebből mindössze párszáz volt az infrastruktúrával, a tényleges szolgáltatással kapcsolatos. A maradék szinte mind a WP működését, használatát, funkcióit illető kérdés volt, vagyis, röviden fogalmazva az edukáció fontos.

Seth Godin, az új robotasszisztensed

Volt aztán még egy kerekasztalunk is, ami a szokott kerekasztal-élménytől radikálisan elrugaszkodva, – és erre most megesküszöm –  érdekes volt.

Az AI-ról beszélgetett öt szakember, akiket mindjárt menet közben listázunk.

Egyrészt, elhangzott az a kulcsmondat, amit ezen a konferencián a fejlesztők, technikai szakik, cégvezetők többsége is már évek óta ismétel, mert felismerték ők is, hogy a kód nem beszél, hanem csak megmutat:

“Content is the biggest piece of the puzzle.”

Arra pedig, hogy hogyan használják ma a WP-hez kapcsolódó szolgáltatások az AI-t, ilyen példákat hoztak:

• Az Automattic (Jesse Friedman képviseletében továbbra is) közvetlenül a szerkesztőfelületbe épített például AI-t, kifejezetten, helyben segítve nem csak a tartalomgyártást, hanem például azt is, hogy egyszerűen leírod neki, milyen komplex űrlapot akarsz összerakni (szerepeljen benne a világ összes országa, de csak három pénznem és Észak-Koreánál kérdezzen rá, hány Backstreet Boys számot ismer), és helyben felépíti neked.
• A Brainstorm Force (Sujay Pawar szavaival) egyszerűsítve, nos, weboldalakat (leginkább one-pagereket) segít készíteni, mert felismerték (nem most, már egy ideje), hogy a WP-felhasználók túlnyomó része nem ért, és nem is akar érteni a kódoláshoz, még a drap&drop is néha nyögvenyelős, így az AI egyszerűsítve segít nekik azonnal weboldalakat összerakni.
• Az Elementor (Mirian Schwab avatárján át szólva) arról beszélt, hogyan kezdtek el felépíteni egy prompt könyvtárat, hogy segítsenek a usereknek interaktálni az AI botokkal, hogy ne kelljen hozzá külön prompt engineer. Magyarul: összegyűjtik, milyen parancsot adj a robotnak, hogy ne neked kelljen kísérletezni, hogy legyen egy jó weboldalad.
• A Guildenberg pedig (by Jonathan Wold) erre rácsatlakozva arról beszélt, hogy régen az volt a WordPress ígérete, hogy 5 perc alatt lehet egy weboldalad, de ez nyilván egy ordas nagy kamu volt, hisz telepítéssel, beállításokkal, sablonválasztással, kontenttel stb. együtt azért meg sem közelítettük ezt, most viszont az AI szó szerint erre ad lehetőséget.

Ó és még egy apróság: talán ismerős Seth Godin neve, ő az egyik legelismertebb kortárs marketinges szaki globálisan. Jesse csak úgy mellékesen kitért rá, hogy AI-osították a weboldalát, így most már Seth összes valamikori blogbejegyzésében kereshetsz, és a bot nem csak találatokat dob ki, hanem konkrétan relevánsan, hosszabb szöveggel válaszol neked.

Kipróbáltam, működik – nem olyan, mint a ChatGPT, de határozottan jobb, mint egy random weboldalas kereső, még tippeket is ad.

Aztán elhangzott a végső kérdés: hova tart most a content marketing, hogy a Google már a mi kontentükön tréneli az AI-t, aminek egy része már szintén AI-tartalom, és az embereknek közvetlenül ad találatokat? 

Aggasztó persze, de egyelőre nem tudjuk a válaszokat – egyeztek ki a szakemberek -, ami megnyugtató abból a szempontból, hogy igazi szakember erre a kérdésre most, szűk másfél évvel a ChatGPT piacra dobása után aligha tud mást, pláne biztosat mondani.

És ezzel az első, egy előadáshelyszínes nap a végére is ért, ezután már csak az esti ismerkedő utcaparty maradt – ezt nagyjából úgy képzeld el, hogy egy húsz éves, 11 ezer résztvevős, eurómilliókkal dobálózó gigakonferencia gyengéden azt suttogja a füledbe, hogy “ingyen buli”. A német sörök jók.

A következő bejegyzésben már az első brutálabb nap közvetítésével jelentkezünk, ahol 5-6 helyszín folyamatos forgatagából válogatunk érdekes előadásokat – a maradék nagy részét meg rögzítjük, hogy később dolgozzuk fel.

Stay továbbra is tuned. Még épp, hogy csak kezdünk.