Core Web Vitals: amit tudnod kell az új Google rangsorolási faktor(ok)ról

2021.06.18.

Júniusban ismét változtatott az algoritmusán a Google: három új faktort emeltek be hivatalosan, amiket Alapvető webes vitals-mutatókként ismerünk magyarul, és Core Web Vitalsként eredetiben. Ha eddig nem figyelted ezeket, itt az ideje elkezdeni, különben búcsút mondhatsz a jó helyezéseidnek. Ennek jegyében vegyük sorra, pontosan mire kell figyelned, és hogyan mérheted ezeket egyszerűen.

Kezdjük az elején: a Google egy komplex algoritmust használ ahhoz, hogy eldöntse, az egyes keresőkifejezésekre pontosan hogyan állítsa össze a találati oldalait.

A Google szolgáltatása, hogy segít nekünk gyorsan megtalálni a lehető legrelevánsabb oldalt, ahol megtaláljuk a fontos információt vagy épp a nekünk megfelelő terméket.

Akkor vagyunk elégedettek, ha minél előbb jó találattal szembesülünk a találati oldalon, így a Google az oldalakat vizsgálva rangsorokat állít fel, mégpedig egy sor úgynevezett rangsorolási tényező (ranking factor) alapján.

Hogy ezek pontosan mik és milyen súllyal esnek latba, biztosan nem tudjuk, hiszen a Google természetesen nem teszi közzé az algoritmust. Vannak elismert, hivatalos tényezők, vannak bizonyítottan létezőek, másokról a SEO-szakemberek spekulálnak az adathalmazok, korrelációk alapján.

Összesen 200-300 ilyen tényező lehet, és közöttük találunk olyan komplex és hangsúlyos mutatókat, mint a backlink profil egészsége, és olyan, szinte elhanyagolható jelentőségűeket, mint hogy a kulcsszó szerepel-e a domainben.

A három új faktor az ún. Core Web Vitals, amelyeket valójában már valószínűleg évek óta nagyon is figyelembe vesz az algoritmus. Most azonban hivatalosan is beemelték őket, már júniusban, vagy legalábbis nagyobb súlyt kapnak, ha eddig is mérték.

Ez a három tényező:

  • Largest Contentful Paint (LCP)
  • First Input Delay (FID)
  • Cumulative Layout Shift (CLS)

Alább láthatod a NetMasters oldalára lefuttatott tesztet, amiből kitűnik, hogy szerencsére mind a három mutatónk bőven zöldet mutat.

Nézzük, mit jelentenek ezek pontosan.

Largest Contentful Paint (LCP)

Az LCP azt mutatja meg, hogy milyen gyorsan töltődik be a weboldalunk. Ezt a Google többféleképpen is méri, az LCP egészen pontosan a weboldal legnagyobb kiterjedésű elemének teljes betöltési idejét méri a betöltés kezdetétől.

Ez jellemzően valamilyen kép, mint például a fejléc vagy a weboldal háttere.

Fontos, hogy itt nem méretről beszélünk, amit kilobájtban vagy megabájtban mérünk, hanem kiterjedésről, vagyis arról az elemről, ami a legnagyobb területet foglalja el a weboldaladon vizuálisan, a kezdőképernyőn. Az olyan elemeket, amik “kilógnak” az elsőként látott képernyőről, nem számoljuk a tesztben.

A Google irányelvei szerint akkor számít jónak az LCP értékünk, ha ez az elem legfeljebb 2,5 másodperc alatt jelenik meg.

Hogy miért, azt a Console Súgóban elég konkrétan leírják:

A lassabban betöltődő oldalak nagyban befolyásolják a visszafordulási arányt. Például:Ha az oldal betöltési ideje 1 másodpercről 3 másodpercre nő, a visszafordulási arány 32%-kal emelkedik.Ha az oldal betöltési ideje 1 másodpercről 6 másodpercre nő, a visszafordulási arány 106%-kal emelkedik.

A Google-t persze nem konkrétan az érdekli, hogy milyen gyors a szerverünk, mekkora képeket rakunk a weboldalra, vagy hogy mekkora a visszafordulási arányunk – hanem amit mindez indikál.

A nagy visszafordulási arány közvetlen kapcsolatban áll a betöltődési sebességgel. Emellett pedig elég pontosan jelzi azt, hogy mennyire felhasználóbarát egy oldal. Érthető módon a Google nem szeretné, ha a találati listák tetején olyan weboldalak kapnának helyet, amikről mindenki azonnal, frusztráltan visszafordul, hiszen ez a keresőt használók felhasználói élményét is rontja.

Az LCP mérőszám jelenleg a legalkalmasabb arra, hogy a felhasználói élményt számszerűsítse, mert azt a pontot jelöli, amikor a weboldal tartalma már valószínűleg teljesen betöltött. 

Ezzel szemben más mérőszámok, például az FCP, vagyis First Contentful Paint a betöltési folyamat kezdetét mutatják, ami könnyen félrevezető lehet. 

Vagyis: ha egy weboldal első eleme nem tölt be 1,3 másodpercig, 1,8 másodpercnél viszont már az egész látható, a felhasználói élmény jó marad. Ha az első elem már 0,2 másodpercnél betölt, de a teljes weboldalnak ehhez 6 másodperc kell, a felhasználó ideges lesz.

First Input Delay (FID)

Ez a mutató az interaktivitást méri, vagyis azt, hogy ha a látogató már látja az oldalt, az első interakciójától mérve a weboldal mikor reagál arra.

Interakció lehet például, ha rákattint egy linkre, beküld egy kitöltött űrlapot, lenyit egy menüt, bejelöl egy jelölőnégyzetet és így tovább.

Ha a reakció késleltetett, az értelemszerűen rontja a felhasználói élményt. Biztosan jártál már úgy, hogy kattintottál, és semmi sem történt, aztán amíg a túloldal “gondolkodik”, te azt fontolgatod, te kattintottál-e rossz helyre, rákattints-e még egyszer, vagy hagyd az egészet a fenébe.

A késleltetés oka lehet például, ha nem megfelelő JavaScript kódok futnak az oldalon.

A Google szerint a jó eredményhez az kell, ha az interakció 100 milliszekundumon belül reakciót vált ki, 300 milliszekundum felett pedig már rossznak számít a teljesítmény.

Cumulative Layout Shift (CLS)

Hányszor fordult elő veled, hogy egy oldal látszólag betöltött, te kattintottál – majd az utolsó tizedmásodpercben betöltött még egy elem, lejjebb csúszott az oldal, és te egy másik gombra kattintottál véletlenül?

[illusztráció]

Az olyan oldalak, ahol ez előfordul, vizuálisan instabilak. A stabilitást pedig a Cumulative Layout Shift, vagyis a CLS méri.

Jobb esetben az ilyen egyszerűen csak bosszantó jelenség, rosszabb esetben konkrétan kárt okozhatsz vele a felhasználónak. Mondjuk, ha egy checkout oldalon végül elállna egy rendeléstől, mert csak a végső árat akarta látni, de a gombok hirtelen lejjebb csúsznak, és a “Mégse” helyett a “Megerősítés” gombra kattint…

A stabilitást a Google úgy számolja ki, hogy megnézi, az ilyen “ugráló” elemek a látható oldalon mekkora területet érintenek, és mekkora a mozgás. A végeredmény egy 0 és 1 közötti érték.

[illusztráció]

Az értéked akkor számít jónak, ha a CLS 0,1 alatti, 0,25 felett pedig már kifejezetten rossz.

Most, hogy már tudod, mire kell figyelni, nézzük, hol tudod figyelni az értékeidet.

Hol ellenőrizd: PageSpeed Insights

A legyegyszerűbb, ha fogod a domained, és megadod a PageSpeed Insights eszköznek.

A tool lefuttat egy elemzést, amiből megtudhatod, hogyan teljesítesz a főbb mérőszámokkal mobilon és desktopon egyaránt. A Wikipédia például kiválóan:

Ha viszont a te oldalad nem teljesít ilyen jól, konkrét javaslatokat is kapsz arra vonatkozóan, hogyan orvosolhatnád ezt, ami így fog kinézni:

A másik opciód a GTmetrix, ahol gyakorlatilag ugyanezt az elemzést tudod lefuttatni – gondolj rá úgy, mint a kontrolltesztre. A tárgyalt metrikákat itt a Performace fülre kattintva éred el a kapott jelentésben, így fog kinézni:

Ennél még pontosabb információkat akkor kaphatsz, ha az oldaladat a Seach Console-ból nyerhetsz. 

Itt az Alapvető webes vitals-mutatók menüpontban láthatsz a mobilos és asztali nézetekre vonatkozó adatokat, és ami még jobb, hogy itt minden URL-edet egyesével láthatod, ahol problémák lépnek fel.

[Console-ból kép]

Fontos, hogy a fent részletezett mutatók vizsgálatánál is érvényes a Google mobile first elve, vagyis hiába jók az értékeid asztali nézetben, a rangsorolásod alapját a mobilnézetben mért számok adják majd.

Mi a teendőd, ha rosszak a Core Web Vitals értékeid?

Első körben az, hogy megnézed, mely aloldalaid problémásak, és elkezded kijavítani azokat a PageSpeed Insights által adott tanácsok alapján. A jelentésben, amit kapsz, az egyes pontokat lenyitva egészen konkrét listákat kapsz arról, hogyan kell az oldalhoz nyúlnod:

Ha ezzel megvagy, futtass le újabb vizsgálatokat.

Légy türelemmel, a Google ugyanis a Console-ban látható értékek meghatározásához Chrome User Experience Report eszközből kinyert adatokat használja fel, az viszont, amíg a változtatásaid ilyen formában érzékelhetően módosítanak rajtuk, akár napokig is eltarthat.

Ha sikerült az értékeken javítani, akkor pedig nincs más dolgod, mint rendszeresen ellenőrizni ezeket – főleg, ha az oldalt bővíted, ráncfelvarrást végzel, új funkciókat építesz be, amik esetleg szétzilálhatják ezt az idillt.

A Core Web Vitals szépsége, hogy teljesen a te kezedben van, bármikor javítani tudsz az értékeken. Nem befolyásolják olyan rajtad kívülálló tényezők, mint hogy mit csinál a konkurencia, vagy hogyan változnak épp a keresési volumenek. Az egyetlen, ami változtathat az eredményeden, ha a Google magukon az értékelési határokon változtat.

Olvasd el ezeket is:

Kommenteld meg jól:

1 hozzászólás

  1. Kovács Dávid

    Végre egy cikk ahol minden információ megtalálható a core web vitals-al kapcsolatban. Meg is osztjuk egyik ügyfelünkkel! Köszi

    Válasz

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .