A WHD elsősorban a hosting iparban tevékenykedők konferenciája – természetes, hogy az energia itt is központi kérdés. A konferencián Jorge L. Balcells tartott előadást az egyre növekvő energiaéhségről és annak lehetséges megoldásáról.

Becslések szerint az IT-ipar ma már a globális energiafogyasztás tizedéért felelős. Ezen belül is jelentős az adatközpontok fogyasztása, amelyek az összes energiafogyasztás 3 százalékáért felelnek. És a tendencia egyre erősödik – csak és 2008 és 2013 között 100 százalékkal növekedett az adatközpontok energiafogyasztása.

Kinek jut, kinek nem?

Balcells a konferencián beszélt arról, hogy a big data alkalmazások elterjedése, az Internet of Things megjelenése és más tendenciák mind azt idézik elő, hogy a kezelendő, továbbítandó adatmennyiség exponenciálisan növekszik. Ahhoz azonban, hogy valóban kezelni tudjuk ezt, újabb és újabb adatközpontok építésére van szükség, amelyek értelemszerűen egyre több energiát is követelnek.

A szakértő szerint jelenleg az európai kontinens 70 százaléka jelenleg ugyanattól az energiahálózattól függ, ami azt is jelenti, hogy az esetleges zavarok is igen nagy területeket érinthetnek.

Az energia már ma is kevés, ezért azt jellemzően importáljuk. Balcells szerint a becslések szerint 2030-ra Nyugat-Európa a teljes felhasznált energiamennyiség 55 százalékát importálja majd, miközben az energiatartalék (a “pluszban” megtermelt energia) aránya egyre csökken. Az Egyesült Királyságban például 2010 és 2015 között a megtermelt többletenergia aránya 15-ről 4,1 százalékra zuhant. Az energia nehezebben elérhetővé, ezzel együtt drágábbá is válik. Ilyen körülmények között, ha ennyire nem vagyunk képesek tartani a lépést a kereslet növekedésével az energiaszektorban, természetes módon életbe lép a szelekció. De ki az, aki talpon, életben maradhat?

A zöld energia a kulcs

A megoldás a megújuló energiában rejlik. A hagyományos energiaforrásoknak kezd leáldozni az idejük, és nem csak azért, mert szennyezik a környezetet – szembe kell néznünk azzal is, hogy az ezekből származó energia arányaiban kevesebb lesz, drágább, kevésbé költséghatékony. A megújuló energiával ellenben megszűnik a függőség: a zöld adatközpontoknak nem kell attól tartaniuk, hogy más „elszívja” előlük az energiát, hogy a hálózat hibája miatt zavarok keletkeznek a működésben.

A zöld energia helyben is előállítható – a szél- vagy vízenergiát nem mindenhol tudjuk optimálisan kiaknázni, a napenergia azonban mindenhol elérhető, ahogyan a geotermikus is. Sok modern adatközpont már ma is magának termeli az energiát, sőt, vannak, amelyek többletenergiát állítanak elő, így a környezetükben található létesítményeket, otthonokat is ellátják. Mindezt úgy, hogy nem kell az erőforrások kimerülésétől vagy az energia drágulásától tartaniuk.

A spórolás persze más területeken is megvalósítható. Az utóbbi időben például nagy divattá vált az új adatközpontok északra költöztetése, mert itt a hideg levegő segítségével a hűtés sokkal költséghatékonyabb módon oldható meg. Az egyik legnevesebb a Facebook hatalmas sarkköri adatközpontja.

Tény, hogy az egyre gyorsuló technológiai fejlődéssel együtt jár az energiaigény meredek növekedése – ezzel pedig csak akkor nézhetünk szembe hosszú távon is hatékonyan, ha a régi beidegződésekkel leszámolva zöld és energiahatékony adatközpontokat építünk ahelyett, hogy kiszolgáltatnánk magunkat a szénnek, olajnak vagy éppen az atomenergiának.