Kiberbiztonsági kisokos: Hogyan védjük meg magunkat az interneten? (2. rész)

Írta: NetMasters

2015.10.13.

A “Hogyan lehetünk biztonságban az interneten” című mini-cikksorozatunk első részében már bemutattuk, hogy milyen trükköket alkalmazhatunk annak érdekében, hogy az internet sokkal inkább előnyt jelentsen a számunkra, semmint hátrányt vagy épp kockázatot. A kiberbiztonság alapvető elvárásainak betartása nélkül ugyanis ma már nem tehetünk egyetlen lépést sem előre.

Következzen a második rész: hogy ne essünk a csalók és spamkirályok csapdájába, és hogy védjük magunkat a közösségi média felületein!

Igen, a Facebook is számít, és a megrögzött szelfifeltöltők ennek nem fognak örülni…

Ne engedjünk a kísértésnek!

A net tele van csábításokkal: az egyik sarkon egy dúsgazdag nigériai milliárdos (vagy épp király) örököse akarja szétosztani a vagyonát, a másik sarokban banknak álcázott hírlevelek szeretnék kicsikarni a PIN kódunkat. Bármennyire is hitelesnek tűnnek, ezeknek a praktikáknak nem szabad bedőlni, de még a rutinosabbak is ráfuthatnak akaratukon kívül egy-egy aknára.

Az online bűnözők rafináltságának ugyanis nincs határa, és kis túlzással élve minden egyes nap újabb és újabb trükköket ismerhetünk meg. Éppen ezért a legfontosabb az óvatosság! Mindig ugráljon a háttérben a kisördög.

Ne higgyük el, hogy csak úgy, bármifajta előzmény nélkül nyertünk az interneten! Ne kattintsunk a felugró ablakokra és a levelezőnkbe érkező gyanús emailek linkjére! A kétes leveleknél nézzük meg a feladó emailcímét, és ha van benne link, akkor a kurzor odairányításával a link URL-címét is. Ha például a csalók a bankunk nevében írnak, akkor hamar lelepleződnek ezzel a módszerrel (hiszen nem a bank hivatalos címéről, és nem https-sémáról küldik majd a leveleket).

És sose feledjük: a Google, a Facebook vagy a Twitter nem fog nekünk levelet írni, hogy megtudja a jelszavunkat. Ha ilyen mailt kapunk, az 99,99 százalékban csalás.

Limitáljuk magunkról az információkat a közösségi médiában

Igen, ez az a rész, ami sokaknak fog fájni, pedig oka van annak, hogy ilyet írunk!

A közösségi média ugyanis fegyver lehet a netes bűnözők kezében, és nemcsak a virtuális térben, hanem fizikailag is kockáztatjuk az épségünket. Csak egy példa: kirakjuk, hogy milyen szép az új tévé, amit a házassági évfordulónkra kaptunk, majd megmutatjuk a gyémántnyakláncot is, amivel a férjünk lepett meg minket. A névjegyünk pedig tartalmazza a címünket. Könnyű továbbgondolni, ennek milyen hátrányai lehetnek.

Érdemes minden feltöltött fotó előtt elgondolkozni egy kicsit, és ha lehet, limitáljuk az információkat, amiket megadunk magunkról a közösségi média felületein. Még akkor is, ha azt hisszük, csak a megbízható ismerősök látják azt… Voltak már meglepődések, amikor kiderül, hogy mégsem.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az ezeken a felületen megszerzett információkkal a személyiségünkkel is visszaélhetnek, vagy épp a biztonsági kérdésünkre következthetik ki a választ. “Mi az én drága kutyám neve?” – kérdezi a Gmail, és a Facebookon ott van, hogy Fidó…

Több emailfiók, nagyobb biztonság

Sokan mindössze egyetlen fiókot használnak, és arra engednek rá mindent, amit csak a hétköznapi élet elbír.

Pedig a rutinos rókák már tudják, hogy érdemes legalább három fiókot fenntartani: egyet csak a privát dolgokra, egyet a szélesebb környezetünknek (például munkára is), egyet pedig azokra az esetekre, amikor meg kell adni egy tetszőleges regisztráció vagy bármilyen más esetben egy emailcímet.

Így a fontosabb fiókot megkíméljük a felesleges spamektől, és kisebb a kockázatunk is.

Fontos az internekapcsolat védelme

Az 1. részben már utaltunk rá, most pedig kifejtjük: nemcsak magunkat, hanem az internetérésünket is védeni kell. Érdemes antivirus és antispyware programokat, valamint egy jó tűzfalat használnunk.

Biztosítsuk a vezeték nélküli internetkapcsolatért felelős routert is: ne csak erős jelszavat válasszunk, hanem első lépésként változtassuk meg az alapértelmezett nevet, állítsunk be WPA2 vagy WPA biztonsági protokollt, illetve tiltsuk le a vendégbejelentkezéseket.

Ha pedig tranzakciókra kerül sor, akkor ügyeljünk arra, hogy csak a bankunk weblapjáról elérhető https URL-sémával rendelkező felületen bonyolítsuk le pénzügyi tevékenységeinket.

Olvasd el ezeket is:

Kommenteld meg jól:

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .