Mint az sejthető, a tárolóeszközök kategóriájába igen sok minden tartozik – a személyi számítógépek merevlemezeitől kezdve a CD és DVD lemezeken keresztül az USB flash drive-okig minden, amin csak adatot tárolunk. Az adattárolók piaca a fejlett és fejlődő országokban egyaránt rohamosan bővül – ennek a növekedésnek pedig ma már a cloud computing a motorja.

A növekedést elsősorban a vállalati szektor alkalmazásai hajtják a világ minden részén. A big data szolgáltatások, elsősorban az adatelemzés kényelmesen meghonosodtak, s ahogyan a vállalatok egyre nagyobb nagyságrendben halmozzák fel az adatokat, mind nagyobb szükségük van azok elemzésére. Természetesen az adattárolók alapkövei a big data analízisnek.

A felhőbe költöznek a vállalatok

A vállalatok ma már egyre inkább kiszervezik az adattárolást – a biztonsági aggályok ellenére a felhőalapú adatközpontok mind nagyobb teret nyernek az adattárolásban. A világ minden sarkában egyre újabb és újabb adatközpontok épülnek, amelyek roppant méretű adatot képesek tárolni és feldolgozni – ez pedig természetesen igen jótékony hatással van a tárolók piacára.

A bid data piac növekedése a Statista előrejelzése szerint

Nem véletlen a tendencia, hiszen az, hogy tároló- és számítókapacitást bérelnek az adatközpontokban, a legtöbb vállalat számára sokkal költséghatékonyabb megoldást jelent, mintha saját maguk vásárolnák meg a hardvereiket. A nyilvános felhők persze a saját fejlesztésű privát felhőkkel ellentétben nem nyújtanak olyan biztonságot (jobban mondva kontrollt) a cégek számára, a költségek nagyarányú lefaragását azonban lehetővé teszik. Ily módon pedig egyre többen is választják vagy ezeket, vagy a hibrid megoldásokat.

Jönnek a dolgok és adataik

Az adatközpontok már maguk is átalakulóban vannak, hogy képesek legyenek kezelni az egyre növekvő igényeket: az Internet of Things megjelenése a nyakunkon van, az évtized végéig több tízmilliárd új eszköz csatlakozik majd a globális hálózatra, amelyek pedig mind feldolgozásra váró adatokat küldenek majd a felhőbe.

Az EMC szerint a „digitális univerzum” 2013 és 2020 közötti növekedése éppen egy nagyságrendet tesz majd ki: 4,4 trillió gigabájtról 44 trillióra, vagyis 44 zetabájtra növekszik a globális adatmennyiség. Ezen adatok egyre nagyobb része lesz emellett olyan, amely a big data lehetőségein belül elemezhető.

S a növekedés nagy részét még csak nem is a fejlett világ produkálja majd: a várakozások szerint a fejlődő piacok előbb-utóbb lehagyják őket a növekedésben.

Ez nem is annyira meglepő, hiszen a fejlődő piacok jórészt kiaknázatlanok az IT számára, s az Internet of Things berobbanásában elképesztő üzleti lehetőségek rejlenek. Aki ezt nem hiszi, nézze meg, hogyan vált például az okostelefonokat és egy sor más okoseszközt gyártó Xiaomi néhány rövid év alatt Kína és India egyik legnagyobb techvállalata és a világ legértékesebb startupja.

Pislogni sincs idő

Az IT rohamosan fejlődik, és ebben az esetben ez koránt sem költői túlzás. Azok a vállalatok, amelyek nem ismerik fel a big datában rejlő lehetőségeket, amelyek nem kapcsolódnak be ebbe az őrült rohanásba és integrálják a modern IT követelményeit struktúrájukba, kultúrájukba, működésükbe, egy pillanat alatt háttérbe szorulnak majd.

Ez az irdatlan fejődés sokak számára persze nem kihívást, hanem lehetőséget jelent. Az IT-szakemberek, az okoseszközök gyártó, az adatközpontok üzemeltetői, a biztonsági megoldásokat szállító vállalatok mind arra számíthatnak, hogy a következő években robbanásszerűen megnövekszik majd jelenlegi s tekintélyes méretű célpiacuk.

A kérdés csak az, hogy mennyire leszünk képesek valóban lépést tartani a fölénk tornyosuló globális digitális struktúrával. Lesz-e olyan néhány éven belül, aki átlátja a piacot, aki képes valóban hatékony biztonsági megoldásokat szállítani, és hogyan épül majd be mindez mindennapi életünkbe? Nos, ezt még meglátjuk – és egészen biztosan szembe kell néznünk vele, mert a trend megállíthatatlan.