Az első Ecommerce Expón vagyunk, sőt triplán közvetítünk ma. Mi a Globális & Offline teremből jelentkezünk, míg a Kreatív Kontroll a Konverziós (Vavrek Balázs) és Marketing teremből (Benyó Dániel) közvetít. Frissíts rendszeresen, átadunk minden tudást virtuálisan, amit az előadók hoztak!

A Globális & Offline teremben Valner Szabolcs kezd az eOptika-tól, az exportálás fontosságát hangsúlyozva, mint a növekedés egy lehetséges módja.

Anyanyelven beszélő ügyfélszolgálati munkatárs alapvető elvárás, de költséghatékony megoldása napjainkban nagy kihívás.

Az árazás fontosságát emeli ki, melyre ők saját fejlesztést üzemeltek be, mely több mint 1000 konkurensüket vizsgálja, s nagy hozzáadott értékű szoftvernek hála sok munkát spórol nekik. Nagyon változó az európai piac árazása, de a keresett termékek között nincs nagy különbség az árazásban, bár ebben az ÁFA nagysága sokat számít. Mindenki a saját üzletében kell megvizsgálja a lehetőségeket, nem feltétlen igaz, hogy keletről megéri nyugatra vinni a terméket. A gyártók regionális csomagolással, s különféle szerződésekkel próbálják útját állni az árdifferencia kihasználásának.

Magyarország botrányosan nagy ÁFA kulcsú ország. Ha nem kicsiben űzzük a kereskedést, akkor az EU szabályai szerint 100e euró felett a célország ÁFA-ját vagy köteles használni, s az adott ország hivatali felé vagy köteles reportolni. Ezt is automatizálták, ugyanis azt vették észre, hogy a kollégák a munkaidejük 25%-át ezen dokumentumok elkészítésével töltötték. Itthon nagy “hagyománya” van a különböző adóelkerülési kiskapuk kihasználásának, de erről bővebben nem szeretne beszélni, de a probléma adott, s nem ritkán 3% Áfa (pl. Luxemburg) versenyzik a 27% magyar párjával. Ezt fel kell ismerni, s ilyen pozícióból ki kell használni a kitelepülés, vagy a külföldi adószám megszerzésének lehetőségét.

A határon átnyúló logisztika nagyon magas áron valósítható meg a nyugati piacokon. Az átlagos csomagköltség nyugaton 7500 Ft, ez az itthon megszokott kosárértékekkel gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan. A problémára saját házon belül kínálnak megoldást a jövőben, mely a fenti árhoz képest 1200 Ft-ért fogja tudni biztosítani ezt, ráadásul a piacról bárkinek.

A Google eszközeinek segítségével való vevőszerzésről következik Vadász Illés a jól ismert cégtől. Arról fog beszélni hol van a piacom, s hogyan fogom azt ingyenes információkkal megtudni.

Az előadó ráadásul nem diákkal, hanem online lekérdezésekkel és a bárki által használható adatokkal mutatja be a példákat!

A Google keresője rengeteg felhasználói tapasztalatot gyűjt össze, s ezeket országokra lebontva is vizsgálhatjuk. Nem csak helyeket hasonlíthatunk össze, hanem időintervallumokat is, ezek felhasználásával akár szezonális értékesítésre is van lehetőségünk. Természetesen összesített eredményeket látunk, de pl. a Google Market Finder segítségével tudunk piacokat keresni.

Sok esetben a külföldi piacokon nehezen lehet más nemzetiségűként eladni, erre az a megoldás, hogy el kell hitetni velük (pl. rövid szállítási időkkel), hogy országon belülről jön az áru. Ez a németeknél és a franciáknál kiemeltek fontos. Fontos azt is mit árulunk: ruhát, könyvet, DVD-t rendelnek a legtöbben külföldről.

Jó adatalapú döntésekhez tud vezetni a Keyword Planner nevű eszköz. Ehhez élő fiókra lesz szükség. Megvizsgálhatjuk azt is, hogy rajtunk kívül kik vannak még jelen a piacon az adott területen.

Következik a Játék határok nélkül: új piacok meghódítása költséghatékonyan Somló Tamás előadásában.

A nomophobia-val kezdünk. De mi is ez? Nos, a mobiltelefontól való megfosztottságot jelenti. Erre is van már szó! 😀

Kicsit elavultak a számok, mert 2012-es felmérést kapunk, mely szerint a mail a legtöbbet használt internetes szolgáltatás, melyet a keresés követ. A Google mára egészen pontos mikromomentumokat definiál, melyeket mi is felismerünk magunkon. Ilyenek a szeretnék tudni valamit, szeretnék csinálni valamit, menni akarok valahova illetve vásárolni akarok valamit.

Áttérünk az exportra. Miért, Mikor, Hogyan?

Új bevételi csatorna lehet. Nagyon fontos a jelenlegi pozíciónk, s hogy a termékünk vihető-e könnyen külföldre. Fontos, hogy üzleti cél-e a növekedés. Meg kell vizsgálni a jelenlegi piac méretét. Ha döntöttünk, s mennénk, akkor:

1. Ki kell választanunk a piacot!
2. Meg kell értenünk azt!
3. Tervezés, stratégia és megvalósítás.
4. Piac megtartása, piackutatás, szezonális trendek

A fentiekhez segítséget adnak az előző előadásban bemutatott Google eszközök. Fontos a régiós érdeklődés vizsgálata, főleg a kezdetekben, s ha itt indítunk, a legkisebb logisztikai költséggel a legtöbb vevőt elérhetjük.

Láthatunk grafikont a jelenlegi magyar, s külföldi a keresési volumenekre és kattintási árakra vonatkozóan. Nem ritkán sokszoros árkülönbségek lehetnek!

Nagyon figyelni kell az adott országban kötelező adó-, vám-, és járulékok fizetési előírásaira. Sokszor vannak helyi eltérések az EU szabályaitól. Vizsgálni kell a célország aktuális fizetési trendjeit!

Figyelni kell az időzónákra a nyitvatartási kérdésekben, s a nemzeti ünnepekre az eltérő régiókban. Kellemetlenséget okozhat egy emiatt elhúzódó szállítás.

Szlovák, osztrák és magyar példákat látunk az Adidas márkával kapcsolatban.

Jó kezdet egy keresőoptimalizált, social médiában és erős keresőforgalommal felturbózott oldal indítása tesztelésre. Nagyon fontos új piacok esetén az A/B tesztelés, heatmapek elemzése, mobilra optimalizálás (ezt 2016-ban hangsúlyozni kell? LOL)

Értékeljünk! Mérjük az elégedettséget, ne törjön le a kezdeti sikertelenség!

Kávészünet jön, melyben szerzünk szendvicset és némi vércukorszintet 😀

Szünet után átjöttünk a Marketing & vevőszerzés terembe. Itt Remarketing 2.0 avagy az adatalapú haladó remarketing módszertana címmel folytatjuk a napot. Előadónk Sebestyén Márton a Seolab-tól.

Szerencsére túl vagyunk az ezredforduló cégünkről menüpontjain, s sok helyen már oktatóanyagok, csalik és modernebb weboldalak szolgálják ki az igényeket, sokszor a mikropiacoknak is megfelelve.

A vevőszerzés szokásos lépcsőit pörgetjük végig: Lát – fontolgat – cselekszik. Mindenki arról beszél hogyan vegyünk forgalmat, de kevés szó esik a mennyit ér nekünk egy vásárló kérdésről. A hozzá nem értés sokszor egy egyszerű Analytics esetében is félrevezeti a kkv-kat. A jövő az, hogy bejönnek a prediktív rendszerek, melyek elemzik hogy lett (vagy nem lett) vevő az egyes látogatókból, s ezeket felhasználva akár 98% pontossággal meg tudja jósolni, hogy az adott látogató a legjobb vevőd lesz-e. Egy külföldi konkurenssel szemben az életben maradáshoz ez elengedhetetlen lesz, s össze kell rakni egy olyan rendszert, mely minden elemében segít, hogy jól költsd el a pénzedet. Nem mindegy, hogy mennyiért, hol vagy ott, s milyen sorrendben.

A remarketing alapjait is felelevenítjük, s mivel kevesen vásárolnak az első érintkezésből, ezért ennek jó használata elengedhetetlen. Figyelembe véve, hogy a vevők kb. 95-98%-a ennek felhasználásával szerezhető meg. Típusai:

• Url alapú
• Analytics/szegmens alapú
• Feed alapú listacsoport
• Email remarketing viselkedés
• SMS
• Push notification
• Wifi remarketing
• RLSA

Ha a fentieket jól kombináljuk, akkor létrehozhatunk mikroszegmenseket, melyeknek speciálisan célozhatunk. Rendelhetünk hozzájuk viselkedési mutatót (pl. mennyit költött, mit nézett meg stb.), s nekik speciális dolgokat tudok megjeleníteni. A fentiek miatt nem lehet megúszni a Tag Manager és az Analytics magas szintű ismeretét.

Közben megkezdődött partnerünk a Kreatív Kontroll előadása, ahol Sípos Zoltán belecsapott a lecsóba. Erről fogunk írni a legrészletesebben.