Mit is mondtunk előző héten, amikor felvezettük az ingyenes portálrendszerekről szóló cikksorozatunk első részét?

Azt, hogy a folytatásban bemutatjuk a tíz legjobb ingyenes portálrendszert (legalábbis a tíz szerintünk legjobbat). Mivel nem szeretünk senki adósa lenni, mostani posztunkkal elkezdjük letudni az adósságot: jöjjön a 3 legkiválóbbnak tartott rendszer. Sorrendben a következőképp: WordPress, Joomla és Drupal.

A WordPress

A nyílt forráskódú tartalomkezelő-rendszerek közül egyértelműen a WordPress számít az egyik legnépszerűbbnek manapság (!); ráadásul szép korban is van, hiszen 12 éve segíti a felhasználókat folyamatos fejlesztésekkel és bővülő lehetőségekkel. A korábban blogrendszerként induló, de azóta szépen kibontakozó platformfüggetlen WordPress MySQL adatbáziskezelővel tárolja az adatokat.

A honlapok egynegyede ma már erre a CMS-re épül, amit többek között ennek az öt kimagasló előnynek is köszönhetünk:

• nemcsak ingyenes a rendszer, de komplett is (A-tól Z-ig minden elérhető);
• több nyelven is elérhető (többek között magyarul is);
• nincs karbantartási költség, sőt, hatalmas fejlesztői bázis gondoskodik arról, hogy mindig minden rendben legyen;
• bővítmények hadserege várja a felhasználókat (25 ezernél is több most már ezek száma);
• keresőbarát honlapmotor és megbízható teljesítmény dolgozik 24/7 értünk.

Kicsit csúnyán mondva: a WordPress a laikusok számára is érthető és könnyen kezelhető, ezért valószínűleg ezért is olyan keresett. A rendszer hihetetlen tempóval töri maga előtt az utat, hiszen két évvel ezelőtt még csak a weblapok 20, napjainkban viszont már 25 százaléka használja (az Alexa rangsor első 10 millió weblapjának elemzése alapján); sőt, a piaci részesedése 58,7 százalék, illetve az újonnan létrejövő oldalak harmada ezt a rendszert választja.

WordPress-t használ többek között a Fehér Ház, a BlackBerry, a Nikon, az eBay, a Samsung, a Yahoo, a Forbes, a Pepsi, a Philips, valamint a nevesebb újságok közül a The Wall Street Journal és a New York Times.

A legfrissebb fejlesztői kiadás a 4.4 (idén szeptembertől, de december 8-án még ezen is frissítettek).

Joomla

Két évvel a WordPress után, 2005-ben indult el a Joomla, amely szép múltat tudhat magának.

Az elmúlt tíz év alatt több mint 35 millióan töltötték le, és bár a WordPress terjeszkedéséhez nem hasonlítható a fejlődése, jelen állás szerint a Joomla az, amelyik a legtöbb nyelvet támogatja (több mint 60-at). Ha viszont a piaci részesedést nézzük, a WordPress 58,7 százalékával szemben a Joomlának szerény 6,6 százalék jut. A teljes webszerkesztő piacon a Joomla részesedése 2,8 százalék.

Egy kis érdekesség: 2011-ben a WordPress 13,1 százalékát uralta az összpiacnak, a Joomla pedig 2,6 százalékát. Jól látható, hogy az elmúlt négy év alatt a WordPress majdnem megduplázta a jelenlétét, miközben a Joomla szűk 0,2 százalékot tudott nyerni magának.

A Joomla egy rendkívül stabil és egyszerűen telepíthető, illetve egyszerűen használható rendszer, ahol könnyű menedzselni a funkciókat, és a felhasználóbarát felületeten gyorsan és hatékonyan lehet dolgozni. Ha a három rendszert összehasonlítjuk, a Joomla közelebbi testvére a WordPress-nek, mint mondjuk a Drupalnak.

A keretrendszer előnye többek között, hogy képes a legfrissebb PHP és MySQl futtatására; hogy rengeteg előre programozott sablonnal rendelkezik; és hogy a WordPress-hez hasonlóan itt is komoly háttértámogatásra számíthatunk, hiszen rengeteg fejlesztő dolgozik a felhasználók boldogulása érdekében.

Október óta a legfrissebb verzió a 3.4.5. Joomlát használ többek között a Harvard Egyetem, a Linux, a Guggenheim Múzeum, a The Fashion Spot, az MTV, a Burger King,  a Peuoget, Leonardo di Caprio és az UNRIC.

Drupal

Az átlagfelhasználók közül talán kevesebben ismerik, de cikkünk három főszereplője közül a Drupal a legidősebb, hiszen 2016 januárjában lesz 15 éves. Tiszteletre méltó életkor ez, amikor az internet sem mondható sokkal idősebbnek (ugyebár legfeljebb apja lehetne a Drupalnak).

A CMS-rendszerek között idősnek számító életkor viszont nem jelent avittságot vagy épp begyöpösödött megközelítést, és számtalan nagy látogatottságú oldal használ Drupalt, így például a Sprad Firefox, a KernelTrap, a Minnesota Egyetem, a Greenpeace, a RedHat, a Timex, Bruno Mars, a Fox, a Weather.com és Los Angeles városának honlapja is ezzel a CMS-sel dolgozik.

A Drupal-honlapok is különböző modulok segítségével épülnek fel, és a rendszer széles választékát kínálja ezeknek. Egy igazi dzsungelnek is nevezhetjük, hiszen az alapnak tartott funkciókat is külön kell letölteni hozzá; így a HTML-szövegszerkesztő mellett a médiaanyagok feltöltése (videó és kép) is plusz munka, cserébe programozói szemmel jobban alakítható rendszer kapunk.

Sokan a fejlesztők álmának tartják, mivel nem is inkább egy CMS-rendszerre, hanem egy fejlesztői felületre hasonlít: a Drupalt a modulos felépítés és a dokumentáció miatt könnyedén tudják kezelni azok, akik megfelelő PHP-ismerettel rendelkeznek.

Előnye, hogy fejlesztőbarát, megengedi az egyedi igények megvalósítását, és hogy erős felhasználói közösség van a háttérben. És ha már fentebb megemlítettük a W3 Tech statisztikáit, akkor ne felejtsük el a Drupal esetében sem megemlíteni a piaci részesedéseket: az ingyenes tartalomkezelő-rendszerek között 4,9 százalékkal, a teljes webszerkesztős piacon 2,1 százalékkal rendelkezik.

December másodika óta a 8.0.1-es frissítés a mérvadó.

A következő héten jobban összehasonlítjuk a három legnépszerűbb tartalomkezelő-rendszert, majd folytatásként bemutatjuk a hét másik, szerintünk legjobbnak gondolt CMS-t.